Dessewffy Tibor: Én szociológusként ebben – a mérhetetlen változás mibenlétének megértésében és az ebből következő cselekvésben – hiszek. De elfogadom, hogy sokan vannak, akik ezt túl távolinak vagy absztraktnak tartják. De ma Magyarországon úgy alakult a helyzet, hogy a „reform vagy bukás” teljességgel pragmatikus okokból reálpolitikai programmá vált. Mert nemcsak a saját lelkiismeretével kerül konfliktusba az a koalíciós politikus, aki ma nem támogatja – akár időleges népszerűségvesztés árán is – az országot megváltoztató reformokat, de biztos lehet abban, hogy 2010-ben nem nyerhet a választásokon. A kormánypártok bizonyosak lehetnek abban, hogy bármekkora feszültséggel és akárhány konfliktussal járnak az elindítandó reformok, az ellenzék számára kihagyhatatlan ziccert jelentene az elsinkófálásuk. Az „újabb eltékozolt ciklus” vádjával szemben a kormánykoalíció csak előremenekülhet – így a politikai pragmatizmus és önérdek szerencsés és ritka módon egybeeshet az ország érdekével. Ettől még semmire sincs garancia, de – ahogy az angol mondja – a változás „lehetőségének ablaka” nyitva áll. Egyelőre.
(Népszabadság, 2006. október 20.)
európai unió
Mikor takarítják már el?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!