Erősödhet a „titokrezsim”

Hamarosan megszülethet a koalíciós egyezség az új titoktörvényről, és már megkezdődtek az előkészületek a titkosszolgálatok öszszevonására is. A témához illően egyelőre csak homályos kompromisszumokról hallani – írja a Népszabadság, ám úgy tudni, a jelenleginél tágabbra szabnák a titkosítható adatok körét.

Előrehaladott tárgyalásokat folytat az MSZP és az SZDSZ az egyszer már zsákutcába futott titoktörvény tervezetéről – értesült a Népszabadság. Mindkét párt részéről megerősítették, hogy a tavasszal a parlamentnek benyújtott, majd az általános vitát követően vissza is vont javaslat átdolgozásáról belátható időn belül megszülethet a koalíciós megállapodás.

A hír meglepőnek tűnik azután, hogy a liberálisok az előző vitában nem tudták keresztülvinni akaratukat a szocialista „titkosszolgálati lobbin„. Az SZDSZ, illetve több civil szervezet is tiltakozott például amiatt, hogy még a gondatlanságból államtitkot sértő újságírókat is börtönnel fenyegessék. A lap úgy tudja, erről azóta sem sikerült megállapodniuk; elképzelhető, hogy a btk.-ban kettéválasztják a hivatalból titkot sértők büntetését a „civilekétől”, magyarul: aki titoktartási nyilatkozatot írt alá, és minősített információt szivárogtat ki a sajtónak, azt börtönnel, ám az újságírót ilyen esetben legfeljebb pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetnék.

Az új törvény abból indulna ki: minél nagyobb kárt okoz az adott információ illetéktelen kézbe kerülése, annál jobban kell védeni (beleértve a szankcionálást is). E szerint négyszintű minősítés lépne az állami és szolgálati titkok helyébe: szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű. Ez alkalmat adott a védendő adatok körének és védelmi idejüknek az átírására. Az eddigi államtitok maximális érvényességi idejét 90-ről 80 évre csökkentenék, a szolgálati titok minősítési plafonját viszont 20-ról 40 évre emelnék. Tizenöt éves titkosítási idő alatt még csak indokolni sem kellene a minősítés okát. Emiatt is tiltakozott az év elején a Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet. Érvelésük szerint ugyanis a javaslat tovább erősíti a „titokrezsim„ erejét a demokratikus intézményekkel szemben. Olyan tágra szabnák a védendő információk körét a közügyek számos területén, hogy abban a költségvetés tervezésére, a gazdaságpolitika átalakítására, az EU-támogatások felhasználására vonatkozó adatok mellett szinte valamennyi, a nemzetközi kapcsolatainkkal kapcsolatos fontosabb adat és elemzés is jól elfér.

Az átlátható állam megteremtésének jegyében megalkotandó törvény a közpénzből elkészíttetett tanulmányokat, elemzéseket éppúgy kizárná a nyilvános adatok köréből, mint a más államoknak juttatott pénzügyi segítségre vonatkozó információkat, illetve a légtérsértések vizsgálati anyagait.

Az információszabadság harcosainak további baljós jel lehet a „kormányzati hírigény kielégítésére” vonatkozó pont, ami a lap információi szerint szintén szerepelne az új titokköri jegyzékben. Azt egyelőre nem sikerült megtudni, hogy ez mit jelent, és mi mindent lehet beszuszakolni ebbe a pontba. A Népszabadság úgy tudja, hogy a korábbinál nagyobb személyi kör minősíthetne titkossá adatokat. Az egykori állambiztonsági szolgálatok által megfigyeltek sem kapnának szélesebb jogosítványokat saját aktáik megtekintéséhez, hiszen az engedélyek kiadását lényegében a titkosítók mérlegelésére bízná az új jogszabály.

A Népszabadság értesülése szerint a titkosszolgálatok öszszevonásáról is előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormány a pártokkal. Az ellenzéket valamilyen szinten mindkét egyeztetésbe bevonták (kétharmados parlamenti kényszer áll fenn mindkét elképzelés esetében). A szolgálatok számának csökkentéséről folyó politikai-szakmai vitát egy kormányközi munkacsoport koordinálja, tekintettel arra, hogy a katonai és a polgári szolgálatokat felügyelő honvédelmi tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal érdekei a jelek szerint nem mindenben egyeznek. A jelenlegi állás szerint a csapatfelderítés maradna a HM-nél, a katonai és a polgári elhárítást, és részben a hírszerzést is egyesítenék a közös információs bázisra is tekintettel, csak a műveletek technikai hátterét adó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat maradna meg eddigi formájában.

(nol.hu)