Az ülésterem ellenzéki padsoraiban csak a két frakcióvezető, Navracsics Tibor (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) maradt bent, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megkezdte Közös dolgainkról című napirend előtti felszólalását.
A Fidesz és a KDNP múlt héten hétfőn jelentette be, hogy a frakciószövetség tagjai a miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlés üléséről. Ezt azzal indokolták, hogy Gyurcsány Ferencet nem kívánatos személynek tartják a politikában, azért semmilyen módon nem akarnak vele együttműködni. Akkor jelezték azt is, hogy Gyurcsány Ferenc felszólalásain csak a két frakcióvezető marad majd bent az ülésteremben, ők ketten válaszolnak a kormányfőnek. Az előzetes bejelentés szerint, miután a véget ér a miniszterelnök felszólalása, a frakció visszavonul az ülésterembe és folytatja a parlamenti munkát.
Gyurcsány: Két szűk esztendő következik
Kevesebb a bekiabálás, nyugodtabb a hangulat. Így reagált a miniszterelnök arra, hogy a Fidesz és a KDNP valóra váltotta a bojkottot a parlamentben. Napirend előtt Gyurcsány elmondta, hogy költségvetési értelemben szigorú évek elé néz az ország, két szűk esztendő következik. A kormányfő a jövő évi költségvetés tervezése kapcsán elmondta: a tárcák a tervezési előirányzathoz képest összesen 300 milliárd forinttal szeretnének többet kapni, miközben a kormány mozgástere 30 milliárd forint körül van. Gyurcsány Ferenc szerint nem lesz az ideinél több „közforrás„ a következő évben az egészségügyre, és ráadásul hatszázalékos inflációval is számolni kell.
Navracsics: Áll az államigazgatás
A Fidesz frakcióvezetője, aki a legnagyobb ellenzéki párt tagjai közül egyedül maradt bent az ülésteremben azt mondta Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalása után, hogy ugyanazokat a gondolatokat hallja vissza, mint két évvel ezelőtt. Navracsics Tibor szerint a minisztériumi dolgozók már a sajtónak panaszkodnak, mert áll az államigazgatás. A Fidesz vezető politikusa szerint három fontos dolga van most a kormánynak. Az egyik a stabil költségvetés megteremtése, a másik az államigazgatás stabil működése és a harmadik pedig a stabil közszolgáltatások megvalósítása.
– Áprilisban azzal kampányolt Gyurcsány Ferenc, hogy a nagyívű reformokat fognak folytatni és nem történik semmi, áll az államigazgatás – mondta Navracsics Tibor. – Ajánlom a miniszterelnök figyelmébe a miniszterek anyagi felelősségét a költségvetési túllépés estén – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.
Navracsics szerint szükség van a minisztériumok átalakításának a mihamarabbi befejezésére, és hozzátette: jó lenne tudni, hogy a konvergenciatanács van-e még vagy megszűnt.
Semjén: A Gyurcsány-kormány válságba sodorta az országot
Semjén Zsolt szerint Gyurcsány Ferenc ismét elmondta a már százszor hallott elemeket, ennél még az is jobb lett volna, ha Gyurcsány ifjúkori verseiből olvasott volna fel szemelvényeket – mondta a frakcióvezető. – Szó volt a két szűk esztendőről, vagy ki tudja hányról – tette fel a kérdést Semjén Zsolt. Ezekre azért van szükség, mert a Gyurcsány-kormány válságba sodorta az országot – mondta a frakcióvezető. Semjén felszólalása végén hozzátette: a reformoknak egyetlen akadálya van, mégpedig Gyurcsány személye. Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője is egyedül képviselte a pártja frakcióját a parlamentben.
Napirend előttiek
Csapody Miklós (MDF) arra kérte a pártokat, hogy október 23-a és november 4-e között tegyék félre az ellentéteket és a csatározásokat, az ünnep a forradalomról és a hősökről szóljon, ne a politikáról. Reményét fejezte ki, hogy a történelmi egyházak pásztorlevélben, körlevélben, vagy más módon szólnak majd a hívekhez.
Gál J. Zoltán államtitkár reagálásban azt mondta: az október 23-ára Magyarországra érkező külföldi vendégek, nem Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor miatt, hanem a magyar forradalom miatt jönnek, ezért aki nem tud különbséget tenni személyes és nemzeti ügy között, az ünneprontó és önző.
Harrach Péter (KDNP) a miniszterelnökre utalva arról beszélt, hogy el kell gördíteni az akadályt a politikai oldalak összefogása elől. Az ellenzéki politikus az MSZP képviselőcsoportja felé fordulva sok erőt kívánt az akadály elgördítéséhez, de egyben értetlenségét fejezte ki afelett, hogy lehet, hogy a szocialista frakcióban ülő, szociáldemokrata értékeket képviselő tagok nem voltak képesek megakadályozni egy olyan többség kialakulását, amely „ráeresztette” Gyurcsány Ferencet az országra, ezzel neoliberális zsákutcába juttatva hazánkat. Úgy fogalmazott: amikor a jelenlegi miniszterelnök kioktatja a nemzetet igazmondásból, az olyan, mintha a prostituált beszélne a szüzesség szépségeiről.
Kiss Péter kancelláriaminiszter reagálásában azt mondta: úgy tűnik, hogy Harrach Péter elcserélte beszédét Kossuth téri felszólalásával.
Lázár János (Fidesz) arról beszélt, hogy irányítási káosz jellemzi a rendvédelmi ágazatot, a kormány téblábol, nem képes szakmai irányt mutatni. Ezt tanúsítja a rendvédelmi dolgozók hét végi demonstrációja is. A politikus arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a rendvédelmi dolgozók előmeneteli rendjét érintő változtatásokat.
Petrétei József úgy reagált: a kormány a feszített költségvetés mellett továbbra kiemelt figyelmet fordít a rendvédelmi szervekre.
Vadai Ágnes (MSZP) megdöbbenését fejezte ki a rendőrséget, bíróságokat és a titkosszolgálatokat a napokban ért támadások miatt, véleménye szerint egyszerűen hagyni kell dolgozni ezeket a szervezeteket. A rendőri túlkapásokról szóló vádakra reagálva azt mondta: véleménye szerint a rendőrök túlnyomó többsége esküje szerint jár el. Kifogásolta a bírák és ügyészek adatait nyilvánosságra hozó honlap tevékenységét, valamint azt is, hogy a Fidesz két volt titokminisztere, Kövér László és Demeter Ervin a napokban bírálattal illette a Nemzetbiztonsági Hivatalt.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában a túlzott rendőri erőszakra vonatkozó észrevételek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az illetékes ügyészség az esetleges jogi felelősség megállapítása érdekében a szükséges vizsgálatokat lefolytatja.
Interpellációk
Az egészségügyi struktúra átalakítására vonatkozó pályázat, az emberi jogok hazai érvényesülése, a közmunkaprogramok alakulása, a kedvezőtlen adottságú területek uniós támogatása, valamint a nagycsaládosok gázártámogatása szerepelt egyebek mellett az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy az egészségügyi ellátás strukturális átalakítására a szaktárca az október 9-i közlönyben 6,5 milliárd forintos pályázatot hirdetett, amelynek beadási határideje október 20. Véleménye szerint a határidő túl rövid, és előre borítékolni lehet, hogy kik lesznek a pályázati nyertesek.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter megdöbbenésének adott hangot, hogy egy ellenzéki képviselő azt kifogásolja, hogy valamire több pénz van, és azt gyorsan osztják el. Mint mondta, az elnyerhető pénz az egészségbiztosítási alap fejezeti tartalékából származik, a pályázat feltételeit a kórházvezetőkkel közösen dolgozták ki, a 11 tagú bírál bizottságban civilek és a szakmai képviselő is jelen vannak. A tárcavezető válaszát az interpelláló képviselő nem fogadta el, a parlament többsége azonban igennel szavazott.
Balog Zoltán (Fidesz) Veszélyben az emberi jogok címmel arról beszélt, hogy az MTV épületét a rendőrök nem tudták megvédeni, az azt követő napok demonstrációi során viszont tömeges rendőri túlkapások valószínűsíthetők. Választ kért arra, hogy a rendőrök betartották-e a szükségesség és az arányosság követelményét, a vonatkozó jogszabályokat, és hogyan kerülhetett sor a túlkapásokra.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter elmondta: az, hogy a demonstrációk során főleg rendőrök sérültek meg, azt jelzi, hogy igyekeztek toleránsak lenni, és csak a legvégső esetben alkalmaztak kényszerítő eszközöket. Az MTV-nél történtek szakmai vizsgálata zajlik, a rendőri túlkapásokra vonatkozó kérdésre a lefolytatott eljárások lezárta után lehet válaszolni – tette hozzá. A választ nem fogadta el a képviselő, az Országgyűlés viszont igen.
Karsai Péter (MDF) közölte: a kedvezőtlen adottságú települések listájáról lemaradt Tolna megyei települések súlyos gazdasági hátrányt szenvednek majd el a következő hét évben. Ezért módosítani kell a települési listát tartalmazó minisztériumi rendeletet – mondta.
Gráf József agrárminiszter kifejtette: a problémát az uniós besorolási rendszer okozza, a kedvezőtlen adottságú területek meghatározását az uniós irányelv alapján kellett megállapítani, ami Magyarország számára hátrányos. Ezért már kezdeményezte e rendszer megváltoztatását az EU-nál, és jelenleg kidolgozás alatt van az új rendszer – mondta, hozzátéve, hogy legkésőbb 2010-ig változtatja meg a rendszert az unió. Az MDF politikusa nem fogadta el a miniszteri választ, a parlament igen.
Az Országgyűlés hétfőn este folytatta le a Prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitáját.
Csizmár Gábor szociális és munkaügyi államtitkár a napirendi pont előadójaként elmondta, hogy a 2004-ben elfogadott és 2005-ben a közszféra után a versenyszférára is kiterjesztett törvény módosítása ezúttal azt szolgálja, hogy két évvel nőjön meg a határidő, tehát 2006. december 31. helyett 2008. december végéig lehet jelentkezni a programra a közszférát elhagyók részéről. A mostani módosítási javaslat lehetőséget kínál a szabadság pénzben történő megváltására is, és 10 százalékos lehetőséget ad a juttatások bővítésére.
A vita során Bernáth Ildikó (Fidesz) számon kérte a kormánytól, hogy a sikeresnek nevezett programban eddig csupán 134-en vettek részt. A képviselő hiányolta a konkrét elképzeléseket a kormány részéről, hogy miként képzeli a közszféra átalakítását, illetve milyen feladatokat akar állami hatáskörben tartani és melyeket adná át az önkormányzatoknak, illetve a versenyszférának. Bernáth Ildikó azt is tudni akarta, hogy hány embert érint majd a közszférában történő leépítés, amelyről gazdasági lapokban is terjedt a hír, hogy 23 milliárd forint áll rendelkezésre a végkielégítések és egyéb juttatások céljára.
Az ellenzéki képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miként viszonyul a program ahhoz az elképzeléshez, hogy 59 évről 60-ra nőjön az érintettek nyugdíjkorhatára. Hozzáfűzte, hogy a közszférában dolgozók 70 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, és többségük nő, családanya, tehát fizetésük 100 ezer forint körül alakul, és az említett programokban szereplő 70 százalékos juttatás egyáltalán nem áll messze az álláskeresési támogatás útján biztosított összegektől.
Csizmár Gábor közölte: nemsokára a T.Ház elé kerül az az előterjesztés, amely hárommillió forintos kamatmentes hitelt biztosít azon közszférából távozók számára, akik vállalkozást akarnak alapítani. Az államtitkár szerint a fentiek tükrében sem lehet konkrét adatokat adni arról, hogy hány embert érinthet a Prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány, de statisztikai adatokból lehet számokra következtetni. Csizmár Gábor a saját tárcáját is megemlítette annak kapcsán, hogy nehéz meghatározni konkrét számokat: a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak van olyan intézménye, ahol jelentős leépítés volt, van olyan, ahol egyetlen főt sem építettek le, illetve arra is van példa, hogy létszámbővülés történt.
Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta, miután érkeztek módosító javaslatok, a részletes vitára bocsátásra várhatóan a következő ülésen kerül sor.
(mti/hirado.hu)
tűzszüneti megállapodás
Ennyit a tűzszünetről: a határon estek egymásnak a fegyveresek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!