A nagykorúság vagy a munkanélküliség büdzséjé a 2007-es?

A 2007-es költségvetés a nagykorúság költségvetése - mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a jövő évi büdzsé vitájában. A Fidesz álláspontja szerint inkább a munkanélküliség büdzséjének kellene nevezni a jövő évi költségvetést. Az egészségügyi miniszter szerint a 2007-es költségvetésben benne van a változás kényszere.

Hatesztendőnyi késlekedés, halogatás után most rákényszerül a politika, hogy nagykorúvá váljon, és nagykorúnak tekintse az ország lakóit – mondta a miniszter. Kiemelte: 2007-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 983 milliárd forinttal gazdálkodik, ez csaknem 100 ezer forintot jelent állampolgáronként. 2007-ben folytatódik a közúthálózat fejlesztése, valamint a gyorsforgalmi úthálózat építése. Fontos a vasúti reform továbbvitele is a jövő évben – jelentette ki Kóka János.
Hozzátette: jövőre 120 kilométer autópálya készül el, 187 kilométernyi út építését pedig elkezdik. Olcsóbban épülnek ma Magyarországon autópályák, mint az elmúlt tíz évben – jelentette ki.
Hozzátette: a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítása fokozatosan nő.

A munkanélküliség költségvetése

Varju László (MSZP) kiemelte: az egészségügyben nem a spórolás miatt van szükség a reformokra, hanem azért, hogy az elavult, rosszul működő rendszert a kormány átalakítsa.
A kormány előtt álló a legfontosabb célkitűzéseknek nevezte az egyensúlyteremtést, a reformot és a fejlesztést.
Tállai András (Fidesz) a büdzsét a munkanélküliség költségvetésének nevezte. Beismerten növekedni fog a munkanélküliek száma 2007-ben – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a gazdasági növekedés mértéke az uniós átlag alá csökken. Ha a szocialisták elkezdenek kormányozni egy ciklusban, (...) akkor az infláció mindig megugrik, a duplájára emelkedik, aminek az árát a magyar lakosság fogja megfizetni – jelentette ki.

Nem készültek hatástanulmányok

Pálinkás József (Fidesz) szerint nem lehet azt mondani, hogy a kutatás-fejlesztés sikertörténet, mert erre 2002 óta egyre kevesebbet fordítanak. Hiányolta, hogy nem készültek hatástanulmányok arról, hogy a vállalatoknál pontosan mire költik a kutatás-fejlesztési pénzeket, gyanúja szerint ugyanis többnyire csak felméréseket készíttetnek.
Latorczai János (KDNP) közölte: a gazdasági miniszter felelőssége, hogy eddig még nem értékelték ki a kormány gazdaságpolitikáját, amely 2002 óta kétezerötszáz milliárd forintot vont el a nemzeti jövedelemből. „Nem gazdasági, hanem költségvetési kényszer munkál az országban” – tette hozzá.
Pettkó András (MDF) arra hívta fel a gazdasági miniszter figyelmét, hogy míg 2003-ban kétszáz, 2004-ben pedig nyolcvan millió forintot kaptak az informatikai civil szervezetek, jövőre nincs erre pénz a költségvetésben. Jelezte, hogy módosító javaslatot nyújt be, hogy mégis kapjanak támogatást a civil szervezetek.

Kóka: az innovációs alap negyven százalékkal nő

Kóka János a hozzászólásokra reagálva azt mondta, nem szabad szembeállítani a vállalati és a kutatás-fejlesztési innovációt, és az innovációt amúgy sem kell cimkézni. Kiemelte, hogy az innovációs alap negyven százalékkal nő. „Az innovációs kapacitás növekedésében Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van” – mondta. A gazdasági miniszter közölte, hogy támogatja Pettkó András informatikai civil szervezetekkel kapcsolatos javaslatát.


Lehet-e hinni Kókának?

Tállai András (Fidesz) azt mondta: nem hiteles a gazdasági miniszter, mert több száz millió forintos hirdetésekben tett közzé nem valóságos adatokat. Szerinte nemcsak benne vetődött fel, hogy lehet-e hinni Kóka Jánosnak, hanem a gazdasági élet szereplőiben is.
Pálinkás József (Fidesz) arra emlékeztette a gazdasági minisztert, hogy hiába van az innovációs alapban húszmilliárd forint, valójában alig több, mint ötmilliárdot tudnak ebben az évben szétosztani, mert a többit már korábban odaítélték.
Hoffmann Rózsa (KDNP) a költségvetés oktatási fejezetét elemezte. Mint mondta, ha egy országban nagy baj van, általában az oktatást fejlesztik kiemelten, mert ez elősegítheti, hogy kilábaljon a válságból. Sajnálkozott azon, hogy – a 2007-es költségvetés alapján – Magyarországon nem ez történik. Hoffmann Rózsa azzal zárta felszólalását, hogy nagyobb energiát és több pénzt kellene fordítani a fiatalokra, mert pszichés, egészségi és gazdasági helyzetük is rossz.

Arató Gergely (MSZP), az oktatási minisztérium államtitkára erre azt mondta: dolgoznak az oktatási rendszer átalakításán, és meg sok a megoldandó kérdés.
Földesi Zoltán (MSZP) közölte: uniós pénzek állnak majd rendelkezésre az iskolafelújításokra.

Szerencseszerződés

Turi Kovács Béla (Fidesz) arról beszélt, a mezőgazdasági birtokszerkezet átalakítására egyre kevesebb pénz van, pedig a 2001-ben elindított program szerint öt év alatt hatmilliárd forintot kellett volna erre költeni. Az ellenzéki képviselő szerint nemcsak a birtokszerkezettel, hanem az ott élők életkorával és felkészültségével is gond van. Mint mondta, hasonlóan az uniós gyakorlathoz, lehetőséget kellene adni a termelők korai nyugdíjba vonulásra úgy, hogy a földjeiket is megtarthassák. Bírálta és „szerencseszerződésnek” nevezte a Földet életjáradékért programot.

Gőgös Zoltán (MSZP), az FVM államtitkára erre azt mondta, a birtokszerkezet átalakításához uniós forrásokat használnak majd fel.

Persányi: létszámleépítést hajt végre a minisztérium

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a tárca költségvetése 2007-ben 22 százalékkal lesz több, mint az idén, így folytatódhat a környezetvédelem és a vízgazdálkodás átfogó reformja, többet lehet fejlesztésekre költeni, ugyanakkor kisebb lesz a bürokrácia. Mint mondta, jövőre nagyobb mértékű létszámleépítést hajt végre a minisztérium, de bizonyos területeken, például az ár- és belvíz elleni védekezés szervezeteiben nem lesz létszámcsökkentés. Persányi Miklós a fejlesztések közül kiemelte a Vásárhelyi-terv folytatását, amelyre 4,9 milliárd forintot fordítanak, valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Program projektjeit, amelyekre összesen ötmilliárd forint jut.

A fideszes Szakács Imre reagálásában a Szigetköz környezeti rendezésére hívta fel a miniszter figyelmét, míg frakciótársa, Fehérvári Tamás rózsaszínű álmoknak nevezte a Persányi Miklós által elmondottakat, amelyek véleménye szerint a költségvetésben érvényesülő fűnyíróelv miatt nem valósulhatnak meg.

Molnár: a változás kényszere

Jövőre az egészségügyben a racionális működésre, az ésszerű átalakításra, a színvonalas ellátásra nagyobb összegek állnak majd rendelkezésre, mint az előző években bármikor – fogalmazott a vitában Molnár Lajos. Az egészségügyi miniszter elmondta: a 2007-es költségvetésben benne van a változás kényszere, de a lehetősége is. Hozzátette: a változás kényszere alapvetően nem pénzügyi természetű. Mint mondta, a költségvetés egészségügyi része két fő elemre: a reformok megvalósulásának biztosítására és a konvergenciaprogram követelményeinek teljesítésére épül.
Kiemelte: elsősorban a szakmai programok támogatása az, amire több jövőre pénz fordítható; a költségvetés e célokra 7,6 milliárd forintot tartalmaz. Véleménye szerint az egészségügy gazdálkodásának átalakítására akkor is szükség volna, ha a költségvetésnek egyetlen forint hiánya sem lenne. Hangsúlyozta: a kormány 800 millió forintot szán a légimentés fejlesztésére, a sürgősségi betegellátás fejlesztése keretében pedig további harminc darab rohamkocsit és hatvan darab mentőgépkocsit szereznek be, több mint egymilliárd forintért.

Hozzátette: átszervezik a koraszülött-mentést úgy, hogy feladatait a továbbiakban az Országos Mentőszolgálat koordinálja. Molnár Lajos felhívta a figyelmet: a kórházi ágyak kihasználtsága rossz, az üres kórházi ágy pedig költséget okoz. A felesleges aktív ágyak számának csökkentésével sokmilliárd forint takarítható meg, ez a pénz az egészségügyben marad – jelentette ki. Mint kiemelte, a kormány pénteken nyújtja be a parlamentnek a kórházfejlesztési törvényt. „A törvény annak a példája, hogyan lehet ugyanannyi pénzből jobb egészségügyet csinálni” – hangsúlyozta a miniszter. Mint mondta, az átalakításhoz az egészségbiztosító kasszájában 27,5 milliárd forintot különítenek el. Elmondta azt is,hogy az egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek előirányzata a 2007-es évre nézve 1.636 milliárd forint.
A miniszter hangsúlyozta: a vizitdíj és a kórházi napidíj összege ugyan megjelenik a biztosító bevételi oldalán, ugyanakkor a kiadási oldalon is, „biztosítva ezzel, hogy a kormány ígéretének megfelelően ezt a pénzt a szolgáltatóknál hagyja”. Elmondta azt is: a 2007. évi természetbeni ellátások kiadásainak összege 1.133 milliárd forint. A szakellátásra 511,8 milliárd forintot szán a kormány, a gyógyszerkassza kiadási keretszáma pedig 364 milliárd forint – sorolta az egészségügyi miniszter.


(mti)