A fedőneve nyomán Dóraként emlegetett Radó (nyugaton: Alexander Rado), a nagytekintélyű földrajztudós emlékiratai először 1971-ben jelentek meg, s a sikerre jellemző, hogy mű négy magyar, illetve 17 külföldi kiadást ért meg. Radó Sándor, akit állítólag Hitler első számú közellenségnek nevezett, Svájcban szervezte meg a Szovjetuniót információkkal ellátó csoportját, és a legelsők között figyelmeztette a szovjet vezérkart arra, hogy Hitler a Szovjetunió megtámadására készül.
A teljes kiadás 10-15 százaléka újdonság, ezeket a részeket más (kövér) betűkkel szedték. Trom András, Radó Sándor nevelt fia, a kötet összeállítója a Dóra jelenti új kiadásának előszavában elárulja, hogy a könyvből a hetvenes években főleg a szovjet katonai cenzúra nyomására maradtak ki fontos részek, dokumentumok, és az MSZMP Központi Bizottságának korifeusai is felléptek ilyen igénnyel. Trom András az MTI munkatársának elmondta, hogy a Kossuth Kiadónál megjelent kibővített kötet alapvetően három újdonsággal szolgál. Radó Sándor húsz országra kiterjedő, antifasisztákból álló hálózatot működtetett, s hatvan közreműködő, informátor neve most először lát napvilágot. Köztük volt olyan is, aki Horthy szárnysegédjével tartott fenn kapcsolatot.
További újdonság, hogy a kötet negyven, eddig nem publikált rádiótáviratot is tartalmaz, amelyekből többek között még inkább kiviláglik, milyen perdöntő volt a Radó-csoport szerepe a kurszki csata alakulásában. Az előző kiadásban Radó Sándor csak lakonikusan szólt a háború után a Szovjetunióban eltöltött tíz évéről. A második világháború egyik legsikeresebb felderítőjét, a Szovjetuniónak dolgozó Radót ugyanis – állítólag Lavrentyij Berija (belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD rettegett főnöke), személyes bosszújából – tíz évig tartották fogolytáborokban, illetve később zárt tudományos kutató intézetekben.
Radó 1945-ben Kairón keresztül került vissza a Szovjetunióba, öngyilkosságot kísérelt meg (óraüvegével felvágta a csuklóereit), de megmentették. Hazakerülésében szerepet játszott Münnich Ferenc akkori moszkvai nagykövet is. Idehaza szakmailag abszolút kiteljesítette pályáját, bár fájt neki, hogy az Akadémia elzárkózó volt vele szemben, s csalódott volt amiatt is, hogy végül nem kapta meg (az egyébként még 1942-ben odaítélt) Lenin-rendet – nyilatkozta Trom András.
Trom szerint a jelen verzió két alapvető fontosságú tényben nem tér el a korábbi könyvtől: a teljes Dóra jelenti is azt vallja, hogy a második világháború a fronton dőlt el, nem pedig a német belső árulásnak, illetve a szovjet hírszerzésnek köszönhetően, és változatlanul homályban hagyja azoknak a kilétét, akiktől közvetlenül a német hadvezetés legfelső köreiből folyamatosan kikerültek kulcsfontosságú hadititkok.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
