Megdöbbentő összeggel támogatja Ukrajnát Ausztria

Egy napilap megkeresésére közzétette a bécsi külügyminisztérium az Ukrajnának juttatott segély összegét. Míg Ausztria lakosságának egyre kevésbé tetszik, hogy a kormány a háborúban álló országba önti az adóeurókat, a külügyminiszter még meg is emelte az idei segély összegét.

Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Lehullt a lepel az Ausztria által Ukrajnának juttatott adófizetői pénzekkel kapcsolatban – szúrta ki az Origo. Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter a Heute napilap kérdésére elmondta, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta az osztrák költségvetésből 347 millió eurónyi támogatást juttattak Ukrajnának.

Ausztria kormánya tovább önti a pénzt Ukrajnába (Fotó: AFP)

A legújabb bejelentés, miszerint a külügyminisztérium a Külföldi Katasztrófaalap (AKF) terhére további hárommillió euróval emeli az Ukrajnának 2026-ban folyósítandó humanitárius segélyt, azonnal éles kritikát váltott ki.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszavazást sürget a további ukrán kifizetések ügyében. A Patrióták osztrák tagpártja szerint a kormány elszakad a választók akaratától, és figyelmen kívül hagyja az osztrák polgárok gazdasági terheit, miközben az ország semlegességi elvét és a lakosság érdekeit is háttérbe szorítja.

Az FPÖ álláspontja nem légből kapott: az osztrák közvéleményben is egyre inkább erősödik az elégedetlenség. Egy, a napokban publikált felmérés szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyértelműen elutasítja az Ukrajnának nyújtott további kifizetéseket.

Különösen figyelemre méltó, hogy még a Neos választói között is sokan vannak, akik nem támogatják pártelnökük, Meinl-Reisinger által képviselt irányvonalat. Az adatokból kirajzolódó kép egyértelmű: az osztrák társadalom jelentős része úgy érzi, hogy az ország vezetésének prioritásai nem egyeznek az övékkel, és a pénzügyi forrásokat inkább belföldön, a saját állampolgáraik megsegítésére kellene fordítani.

Ausztria nemzetközi szervezeteken keresztül is nyújt támogatást

De mi is rejtőzik pontosan a már említett 347 millió euró mögött? A külügyminisztérium adatai szerint ez az összeg az összes állami, pénzügyi és humanitárius segélyt foglalja magában a háború kezdetétől. Ebbe az összegbe már beletartoznak a Külföldi Katasztrófaalapból (AKF) származó források is, amely az osztrák Ukrajna-segély egyik legfontosabb eszközének számít. Csak ebből az alapból 2022 februárja óta 112,46 millió eurót fizettek ki Ukrajnának.

A Külföldi Katasztrófaalapot a 2004-es cunami katasztrófa után hozták létre, azzal a céllal, hogy gyorsan és bürokráciamentesen lehessen reagálni „akut válságokra, fegyveres konfliktusokra és humanitárius katasztrófákra világszerte”. Az AKF-et a külügyminisztérium kezeli, de a konkrét felhasználásról mindig a szövetségi kormány dönt.

A tárca hangsúlyozta, hogy „egyes személyek vagy kormányok” nem kapnak pénzt az AKF-ből, hanem bevált partnerszervezetekhez, mint például az ENSZ szakosított szerveihez és egyéb nemzetközi szervezetekhez jutnak el.

A 2026-ra tervezett hárommillió euró felosztása részletesebben is ismert: egymillió euró jut a Nemzetközi Vöröskeresztnek, egymillió eurót kap az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), és szintén egymillió eurót juttat Ausztria az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához (UNHCR). Az összegek célja a megrongálódott otthonok lakhatóvá tétele a téli időszakban, az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működésének fenntartása, fűtőberendezések, generátorok javítása és karbantartása, továbbá fűtőolaj beszerzése.

A külügyminisztérium azt is kiemeli, hogy Ausztria segítsége nem korlátozódik kizárólag Ukrajnára. 2025-ben további 50 millió eurót osztottak szét a Külföldi Katasztrófaalapból más rászoruló régiók között, például Palesztinába, Szíriába, Afganisztánba, Haitire, valamint afrikai országokba. 

Borítókép: Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP)