A Külföldi Katasztrófaalapot a 2004-es cunami katasztrófa után hozták létre, azzal a céllal, hogy gyorsan és bürokráciamentesen lehessen reagálni „akut válságokra, fegyveres konfliktusokra és humanitárius katasztrófákra világszerte”. Az AKF-et a külügyminisztérium kezeli, de a konkrét felhasználásról mindig a szövetségi kormány dönt.
A tárca hangsúlyozta, hogy „egyes személyek vagy kormányok” nem kapnak pénzt az AKF-ből, hanem bevált partnerszervezetekhez, mint például az ENSZ szakosított szerveihez és egyéb nemzetközi szervezetekhez jutnak el.
A 2026-ra tervezett hárommillió euró felosztása részletesebben is ismert: egymillió euró jut a Nemzetközi Vöröskeresztnek, egymillió eurót kap az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), és szintén egymillió eurót juttat Ausztria az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalához (UNHCR). Az összegek célja a megrongálódott otthonok lakhatóvá tétele a téli időszakban, az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működésének fenntartása, fűtőberendezések, generátorok javítása és karbantartása, továbbá fűtőolaj beszerzése.
A külügyminisztérium azt is kiemeli, hogy Ausztria segítsége nem korlátozódik kizárólag Ukrajnára. 2025-ben további 50 millió eurót osztottak szét a Külföldi Katasztrófaalapból más rászoruló régiók között, például Palesztinába, Szíriába, Afganisztánba, Haitire, valamint afrikai országokba.
Borítókép: Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!