Itt a fordulat: újabb európai országnak lett elege Ukrajna végtelen pénzeléséből

Nem tűrik tovább az osztrákok, hogy az adóeuróik Kijevben kössenek ki. Egy friss felmérés szerint Ausztria kormányának le kellene állítania Ukrajna pénzügyi támogatását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Christian Stocker osztrák kancellár Fotó: AFP

Tanulságos eredményt hozott az a felmérés, amelyet a Heute megbízásából a Unique Research  készített, Ukrajna támogatásáról tudakolva Ausztria lakosságának véleményét kérte ki. A megkérdezettek 58 százaléka szerint az osztrák kormánynak el kellene zárnia a pénzcsapot Kijev felé – emeli ki az Origo.

Harald Vilimsky szerint Ausztria koalíciós kormánya figyelmen kívül hagyja a választók akaratát (Fotó: AFP)

Ezzel szemben a további kifizetéseket támogatók tábora mindössze 30 százalékra olvadt.

Az eredmények mögött meghúzódó társadalmi üzenet egyértelmű: az emberek azt várják el vezetőiktől, hogy az állami forrásokat végre az egyre súlyosbodó hazai problémák kezelésére, az osztrák családok és a gazdaság védelmére fordítsák, ne pedig egy átláthatatlan és véget nem érő háború finanszírozására.

Különösen beszédesek a felmérés pártpreferenciák szerinti bontásai, amelyek rávilágítanak a liberális politikai elit és saját szavazóbázisuk közötti szakadékra. A legmegdöbbentőbb adat a liberális NEOS párt háza tájáról érkezett. Noha Beate Meinl-Reisinger pártelnök külügyminiszterként az egyik leghangosabb szószólója Ukrajna feltétlen támogatásának, saját szavazóinak többsége már nem áll mögötte ebben a kérdésben.

A párt szimpatizánsainak mindössze 44 százaléka támogatja a további kifizetéseket.

A háborús finanszírozás melletti elkötelezettség már csak a Zöldek táborában (67 százalék) tekinthető stabilnak, illetve a szociáldemokrata (SPÖ) szavazók körében éppen csak átlépi az 50 százalékos küszöböt.

Peter Hajek közvéleménykutató elemzése szerint bár az általános emberi szolidaritás az osztrákokban továbbra is megvan a megtámadott ország iránt, a pénzügyi teherbíró képesség és a hajlandóság drasztikusan csökkent. Az emberek látják, hogy a szankciós politika és a háborús infláció milyen károkat okoz saját életükben, és joggal teszik fel a kérdést:

miért mások háborúját finanszírozzuk a saját jólétünk rovására?

Ennek ellenére a bécsi kormány mintha tudomást sem venne a választók akaratáról: a közelmúltban újabb hárommillió euróval emelték meg a külföldi katasztrófaalapból Ukrajnának folyósított humanitárius segélykeretet.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely következetesen a béke és a semlegesség pártján áll, a felmérés eredményeit saját politikájának igazolásaként értékeli. Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti delegációvezetője kíméletlen kritikát fogalmazott meg a kormánnyal és az Európai Bizottsággal szemben.

A bécsi vezetés és a brüsszeli bürokraták szándékosan figyelmen kívül hagyják az emberek akaratát – mutatott rá a politikus.

Vilimsky emlékeztetett arra a megdöbbentő tényre, hogy Ausztria az európai uniós hozzájárulásokon keresztül eddig már mintegy hárommilliárd eurót fizetett ki Ukrajnának. Tette mindezt úgy, hogy a mai napig nincs megnyugtató és átlátható ellenőrzési mechanizmus azzal kapcsolatban, hová is tűnnek ezek a csillagászati összegek a korrupciótól átszőtt ukrán államigazgatásban.

Ausztria lakosságának elege van

Az FPÖ álláspontja világos és határozott: le kell állítani a feneketlen kútba öntött milliárdokat, és a fegyverek helyett a diplomáciának kell átvennie a főszerepet. A szabadságpártiak szerint Ausztriának vissza kell térnie a történelmi semlegességéhez, és a háború finanszírozása helyett a béketárgyalások kikényszerítésére kellene összpontosítania.

Az osztrákoknak a jelek szerint nem csupán Ukrajna kapcsán van máris elege az alig egy éve hivatalba lépett koalíció ámokfutásából. 

Miközben az adófizetők egyre magasabb árakkal és rezsiszámlákkal szembesülnek, a szövetségi kormány euró százezreket szór el olyan „fontos” projekteket, mint például a migránsok klímaérzékenyítése.

Arra ugyanakkor nem tud választ adni a kabinet, hogy a 2015 és 2024 között regisztrált csaknem 22 millió külföldieknek nyújtott kórházi ellátás mekkora részét fedezte a költségvetés, és ebből mekkora volt az EU migrációs rendszerével visszaélő „egészségturizmus” aránya, vagyis azok az esetek, amikor egy migráns azért ad be egy menedékkérelmet egy másik tagállamban, jelen esetben Ausztriában, hogy igénybe vehesse annak fejlett egészségügyi szolgáltatásait.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Christian Stocker osztrák kancellár (Fotó: AFP)