Balkáni körútjáról és az együttműködés fontosságáról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásában hétfőn. Fiatal demokráciánk gyermekbetegsége nemcsak az időbeni, hanem a térbeli távlatosság hiánya – mondta Gyurcsány múlt heti, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Albániát érintő útjáról izgalmasnak nevezte.
A miniszterelnök szerint Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása után sem szabad megállni, majd kiállt Horvátország mielőbbi felvétele mellett, hosszú távon pedig a Nyugat-Balkán országainak integrációjáért.
Gyurcsány szerint két út van ebben a régióban: az egyik a bezárkózó nemzeti radikalizmusok, a másik a nyitott piacgazdaságok építésének útja.
Mindemellett elhangzott: december 19-én a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáról szóló programokról kezdeményez megbeszélést Gyurcsány Ferenc.
A kormányfő mai, parlamenti beszédében kifejtette: a tanácskozásra a kistérségek vezetőit, az azokat képviselő önkormányzati szövetségeket várja, míg december 20-ra a fejlesztési programokban jelentős szerepet játszó úgynevezett pólusvárosok vezetőit hívta.
„Nem kell az osztályharcos frazeológia”
„Mintha a tücsök és bogár rovatot olvastuk volna, annyi mindenről hallottunk” – mondta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában alapvető nemzeti érdeknek nevezte a balkáni országok uniós csatlakozását. „Nemzeti érdekünk, hogy Románia és Bulgária után ne álljon meg az európai integráció folyamata., Horvátország minél hamarabb csatlakozzon az unióhoz” – jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője. Mint fogalmazott, nemcsak gyakorlati és politikai indokok teszik ezt szükségessé, de a történelmi tradíciók és a szolidaritás is – idézi a fidesz.hu.
A Fidesz ezen a téren nem áll túl rosszul: Schmitt Pál az európai parlamentben a horvát csatlakozást felügyelő bizottság elnöke, ő az, aki folytatja a tárgyalásokat az európai parlament részéről – fogalmazott. „Van együttműködés a kormány és az ellenzék között a horvát csatlakozás ügyében” – hívta fel Gyurcsány Ferenc figyelmét Navracsics, kiemelve: nem találkozott olyan politikussal a magyar országgyűlésben, aki a horvát csatlakozással kapcsolatban bizalmatlan megjegyzést tett volna. Kiemelte azt is, hogy önmagán kívül még Kuzma László és Firtl Mátyás is beszéli a horvát nyelvet, így érzelmi kötődés is van a Fideszben az ország iránt. Emlékeztetett arra is, hogy 1998-2002 között az akkori polgári-kormány is a gazdasági expanzió elsődleges területeként jelölte meg ezt a területet.
„Nem kell ebbe belevenni olyan osztályharcos frazeológiát, hogy a nemzeti radikalizmus küzd a felvilágosodással” – húzta alá Navracsics, rámutatva: „mindannyian a térség stabilitását akarjuk”.
Semjén félti Európa identitását
Magyarország legyen internacionalista! – ezt szorgalmazta Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő, aki azt is kifejtette, hogy a balkáni térség különösen fontos Magyarország számára.
Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője közölte: Horvátország EU-csatlakozását pártja kezdettől fogva támogatta. Semjén szerint az ország demográfiai helyzetéről kellene vitanapot tartania, mert ez a „legtávlatosabb dolog” ma Magyarországon. A KDNP frakcióvezetője mindig is híve volt a horvát EU-csatlakozásnak, a török csatlakozás kérdése viszont felveti az EU identitásának átgondolását. „Európa identitása a zsidó-keresztény identitásra épül” – mondta Semjén, aki visszatérne a kereszténydemokrata alapító atyák örökségéhez.
Mesterházy Attila (MSZP) úgy fogalmazott, hogy Magyarország ugyan kis ország, de nagy nemzet. Hozzátette: Magyarországnak nemzeti érdekei képviseletéhez szüksége van partnerekre. „Lelkiismeretesen végigüljük minden hétfőn ezt a talk-show műsort, (...) de túl sok a szavakból már” – mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint a pártok csak beszélnek az együttműködésről, de valójában nem tesznek érte semmit. A ffrakcióezető közölte: pártja soha egy percig sem kérdőjelezte meg Horvátország EU-csatlakozásának szükségességét.
MTI, MNO, index.hu
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
