Gyurcsány: „A rend erősebbnek bizonyult a rendetlenségnél”

A III. Magyar Köztársaság kibírta a próbát – mondta napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök, aki szerint a rend erősebbnek bizonyult a rendetlenségnél. Az ellenzéki képviselők az október 23-i rendőri intézkedésről faggatták Petrétei Józsefet és Gál J. Zoltánt. A parázs vita alatt Szili Katalin házelnök többször rendreutasította a méltatlankodó ellenzéki képviselőket, ám a kormánypárti honatyák szabadon kifejthették álláspontjukat.

MNO
2006. 11. 06. 12:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc rövid beszédével kezdődött a parlament plenáris ülése. A miniszterelnök szerint a rend erősebb lett a rendetlenségnél. „Az életnek és a kormányzásnak folytatódnia kell„– fogalmazott Gyurcsány, majd köszönetet mondott az embereknek, az '56-os ünnepségek szervezőinek. „Tesszük a dolgunkat, hogy rend legyen, hogy erős és büszke hazát teremtsünk 1956 örökségéből” – mondta.
A kormányfő beszéde előtt az ellenzék kivonult.

Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője szerint rossz, hogy már annak is örülni kell, ha november 4-e nagyobb rendzavarás nélkül telt el. „A béke nem azért kell, hogy kevesebb legyen a vita, hanem azért, hogy elnyomja a rendzavarók hangját” – fogalmazott az MSZP-s politikus.

Napirend előtt egymást vádolták

Az október 23-i zavargások, illetve a pártok közötti együttműködés állt a hétfői napirend előtti felszólalások középpontjában: a kormányoldal és az ellenzék kölcsönösen egymást vádolta az együttműködésre való képtelenséggel, és továbbra is eltérően látta a szeptember közepe óta az országban zajló eseményeket.

Az MSZP-s Podolák György szerint a Fidesz vezető politikusai tudták, hogy hazudnak, amikor azt állították, hogy a rendőrség szándékosan „tolta rá„ a tüntetőket október 23-án az ellenzéki párt rendezvényére. A képviselő így minősítette a legnagyobb ellenzéki párt politikusait:

Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Semjén Zsolt és még sorolhatnám, leginkább ők azok Tisztelt Ház, akikből összeállítható a hazug politikai provokátorok tablója.

Semjén Zsolt kereszténydemokrata frakcióvezető szeretett volna erre válaszolni, de napirend előtt ezt csak a többség hozzájárulásával tehette volna. A Ház azonban háromszor is határozatképtelennek bizonyult.

Harrach Péter (KDNP) felszólalásában azt mondta: az a vád éri az ellenzéket, hogy nem állnak szóba a kormánnyal, holott Gyurcsány Ferenc tette magát együttműködésre alkalmatlanná.

Szili Katalinnak többször rendre kellett utasítania a szerinte zajongó képviselőket. „Tisztelje bennem nemcsak az elnököt, hanem a nőt is” – mondta egy fideszes képviselőnek.

Ezek után Kuncze Gábor felszólalása következett. Az SZDSZ elnöke szerint Magyarország az európai fejlesztési támogatásokkal óriási lehetőség előtt áll, ám ehhez konszenzus kellene. A kormánypárti politikus szerint viszont nem lehet együttműködni azzal az ellenzékkel, amelyik azt szabja feltételül, hogy az összes, általa felvetett szempontot el kell fogadni, és csak utána hajlandó az együttműködésre.

A fideszes Aszódi Pál az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit röviden felidézve úgy fogalmazott, a magyar konzervatív-polgári oldal kötelessége, hogy emlékezzen a forradalmat követő megtorlás áldozataira. A képviselő élesen bírálta a kormányt, amiért a 2004-es népszavazáskor elutasította a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárságot, amiért bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek, illetve a miniszterelnököt, mert kiderült, hogy hazudott.

A kormány részéről válaszoló Hiller István oktatási és kulturális miniszter először azt mondta, a fideszes képviselő történelmi áttekintése egy általános iskolás, hetedik osztályos tanulónak is becsületére vált volna. Ezután a miniszter hozzátette, a Fidesz képtelen elviselni, hogy az országgyűlési választáson az MSZP győzött, és állandóan megkérdőjelezi legitimitását.

Egészen más témában szólalt fel Dávid Ibolya, aki azt kifogásolta, az országgyűlési képviselők hitelét rontja, hogy a mentelmi jogot érintő kérdésekben pont a „feudális kiváltságokat” nem szavazta meg a Ház. Az MDF elnöke úgy vélte, amíg nem mutatkozik józan önkorlátozás a képviselők részéről ebben a kérdésben, addig a társadalom úgy fogja megítélni, hogy vannak, „akik egyenlőbbek az egyenlőknél„.

A felszólalásra Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter válaszolt kifejtve, hogy a mentelmi jog kétharmados többséget igénylő szabályozás.

Interpellációk

Az október 23-i budapesti rendzavarások kapcsán tanúsított rendőrségi magatartásról kérdezték ellenzéki képviselők Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert.

Balog Zoltán fideszes képviselő interpellációjában arra várt választ az igazságügyi minisztertől, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 23-án este a Nemzetbiztonsági Kabinet ülésén miért nem adott utasítást a ”rendőri brutalitás„ megszüntetésére.

Petrétei József válaszában azt mondta: visszautasítja azt a széles körű hadjáratot, ami a rendőrség ellen folyik.

Gyurcsány a felelős a rendőri atrocitásokért?” -kérdezte interpellációjában a fideszes Kontrát Károly, és elmondta, hogy egy fiatal lányt a rendőrök megvertek, papírjait a rendőrök a Dunába dobták. Kontrát szerint a rendőrök fellépése az említett és más esetben is törvénytelen volt. Petrétei József a válaszában emlékeztetett a tévéostromra, amikor több mint száz rendőr sérült meg. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az esetleges jogsértések jelenleg „vizsgálat hatálya alá tartoznak” Kontrát a választ nem fogadta el, és kifogásolta, hogy Gyurcsány Ferenc „végignevetgélte” a felszólalást. A parlament a választ elfogadta.

„Van-e magyarázat az október 23-i brutális rendőrségi fellépésre?” – kérdezte interpellációjában a fideszes Csampa Zsolt, és egy nő esetét idézte fel, akit gumilövedék talált el. „A rendbontók elleni fellépés indokolt, sőt törvényes volt” – mondta Csampa, de kritizálta az ártatlan emberekkel szembeni brutális fellépést, valamint a gumilövedék használatát. Petrétei József szerint az együttes bizottsági ülésen már válaszoltak a kérdéseire, az illetékesek ezt a konkrét ügyet is kivizsgálják. Csampa a választ nem fogadta el, a parlament igen.

Szili Katalinnak többször rendre kellett utasítania a szerinte zajongó képviselőket. „Tisztelje bennem nemcsak az elnököt, hanem a nőt is” – mondta egy fideszes képviselőnek.

Fegyverletétel?

„Miért nem sikerült megegyezni a fegyverletételről?” – kérdezte a fideszes Szijjártó Péter az október 23-i atrocitásról. „Aki a rendőrséget üti, az Magyarországot találja” – válaszolta Gál J. Zoltán államtitkár, és azt mondta, a Fidesznek másfél órája volt arra, hogy elhagyják a helyszínt. Szijjártó szerint Gál J. másfél percen át hazudott, erre videofelvételeket hozott bizonyítékként.

Gál J. a viszonválaszában elmondta, hogy a köztársaság rendőrségét meg kell védeni. Az államtitkár szerint 396 rendőr sérült meg október 23-án. (Az október 23-i zavargások után még tíz sérült rendőrről volt szó, közülük egyet megkéseltek, ketten könnygáz-mérgezést szenvedtek. Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszter október 29-én már nyolcvan sérült rendőrről beszélt.)

Rendőri intézkedések miatt az ügyészség 51 ügyben folytat eljárást

Az ügyészség jelenleg bűncselekmény gyanúját keltő rendőri intézkedések miatt 51 ügyben folytat eljárást az október 23-án, a fővárosban történtekkel kapcsolatban – közölte Kovács Tamás legfőbb ügyész hétfőn az Országgyűlésben, Dávid Ibolya (MDF) kérdésére válaszolva.

Amennyiben a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban bárki feljelentés tesz, és a feljelentésben bűncselekmény gyanúját keltő adatok vannak, akkor nyomozást kell elrendelni – közölte az ügyész. Hozzátette: jelenleg bűncselekmény gyanúját keltő rendőri intézkedések miatt az ügyészség 51 ügyben folytat eljárást.

A legfőbb ügyész annak kapcsán beszélt erről, hogy Dávid Ibolya (MDF) azt tudakolta tőle, nem gondolja-e, hogy az ügyészségnek feladata lenne egyértelműen állást foglalni az október 23-i eseményekről. A politikus azt is kérdezte a legfőbb ügyésztől, nem tartja-e szükségesnek, hogy az ügyészség a rendőrség intézkedéseinek törvényességét illetően vizsgálatot indítson.

Dávid Ibolya kérdéseit sorolva azt mondta: tervez-e az ügyészség bármilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy az esetlegesen előforduló, a jogszabályokkal össze nem egyeztethető rendőri intézkedéseket kivizsgálja. Kovács Tamás válaszában elmondta: az ügyészség törvényességi felügyeleti jogköre jogszabályok által szigorúan körülhatárolt.

A törvényességi felügyeleti hatáskör nem terjed ki a képviselő által említett eseményekre – mutatott rá. Hozzátette: az ügyészség csak a konkrét ügyekkel kapcsolatos jogalkalmazói tevékenysége során foglalhat állást, általános jellegű véleménynyilvánításra törvényes felhatalmazása nincs.

(mti/mno/radio.hu/index)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.