Gyurcsány: Brüsszel semmit sem old meg helyettünk

Konkrét együttműködési programok adnak értelmet az európai politikának – mondta Gyurcsány Ferenc csütörtökön Budapesten, az Európa jövője és a parlamentek szerepe című nemzetközi fórumon.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a sikeres európai uniós együttműködés érdekében különösen támogatni kell a bel- és külpolitikai, a biztonságpolitikai, az innovációs, a tudományos és a fejlesztéspolitikai közös projekteket.

A kormányfő a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte, hogy minden országnak saját magának kell megoldania problémás kérdéseit, mert „Brüsszel egymaga semmit sem old meg helyettünk„. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az Európai Unió tartalma és története is sikeres. „Dicsérni és nem temetni jöttem az Európai Uniót” – mondta beszéde kezdetén a miniszterelnök.

Az unió bővítésével összefüggésben Gyurcsány Ferenc többször is utalt a nyugat-balkáni országokra. Mint mondta, Magyarország akkor jár el helyesen, ha minden eszközt megragad a térség államai csatlakozásának elősegítése érdekében. Hozzátette: ezeket az országokat, Horvátországot, Szerbiát „az európai együttműködés keretein belül kell tudni„.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a nyugat-balkáni és a közép-kelet-európai országok esetében a politikai-jogi változások egy, míg a gazdasági változások néhány év alatt mentek végbe, viszont a társadalmi szokások, attitűdök megváltozása hosszabb időt vesz igénybe. A tanácskozást köszöntő beszédében Szili Katalin azt mondta, a társadalomnak ismernie kell az Európai Unió jövőjét. Az Országgyűlés elnöke szerint a politikai döntésekhez minél nagyobb társadalmi támogatást kell szerezni, és az embereknek tudniuk kell, hogy a döntések nem a fejük fölött születnek.

Összefogás és alkotmányszerződés

Európa erősségét sokszínűsége adja, de ehhez szükség van az összefogásra és közös alkotmányszerződésre. Erről beszéltek a felszólalók a Párbeszéd Európai Fejlődésünkért című sorozat csütörtöki budapesti nyitórendezvényén.

Baráth Etele (MSZP) volt európai ügyi miniszter előadásában azt mondta, az európai alkotmányozás folyamata akadályokon megy keresztül, és eközben meg kell válaszolni az emberek számára két fontos kérdést: csorbítja-e a szerződés munkahelyük biztonságát, illetve mennyiben őrzi meg a nemzeti kultúrát, hagyományokat?

Hubert Haenel, a francia szenátus EU-delegációjának vezetője a konferencián arról beszélt, hogy a franciák és a hollandok Európa építésének egy módját szankcionálták, amikor elvetették az európai alkotmányt. Szerinte át kell hidalni az Európa és az állampolgárok közti szakadékot, az embereknek azonosulniuk kell az uniós célokkal.

Klaus Hansch, az Európai Parlament volt elnöke, az EP külügyi bizottságának német tagja a konferencián azt mondta, Európa nem világhatalom, de nagy a felelőssége, komoly súllyal rendelkezik a világban, igaz, csak akkor, ha a tagállamok összefognak. Az alkotmányszerződés egyik kidolgozója közölte, Európának szót kell kapnia a jövőben, amikor a globalizáció hatásairól, a klímaváltozás következményeiről és békéről vagy háborúról döntenek a világhatalmak. Erre azonban a jelenlegi keretek nem adnak alapot.


A csütörtöki konferencia a Párbeszéd európai fejlődésünkért című rendezvénysorozat első eseménye. A programsorozat célja, hogy tudatosítsa a civil társadalomban: az EU-ban a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament a demokrácia legfőbb letéteményesei. A konferenciasorozat hét eseményből áll: egy központi rendezvényből, amelyre az Országgyűlés épületében kerül sor, valamint hat regionális eseményből.

(mti)