Gyurcsány: Ne legyenek lelki gátak – Fidesz: És az érdemi kérdések?

Magyarország és Románia kormányainak el kell hárítaniuk minden akadályt, amelyek a hatékony gazdasági együttműködés útjában állnak – közölte Gyurcsány Ferenc a magyar–román kormányülést követő üzletember-találkozón. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök beszédében kiemelte: Romániában a személyi jövedelemadó és a vállalati nyereségadó kulcsa egységesen 16 százalék. A Fidesz szerint még érdemi elmozdulásra sem került sor a fontos kérdésekben, hiszen a kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében.

Helyreállt a párbeszéd, minden korábbinál intenzívebb a két ország együttműködése – fogalmazott Gyurcsány Ferenc a Szépművészeti Múzeum Barokk termében. Hangsúlyozta: Románia, részben Magyarország támogatásával az Európai Unió küszöbére érkezett. Ezt akartuk, tettünk is ezért, mert Románia Európa elidegeníthetetlen része – fűzte hozzá. Magyarul és románul is megfogalmazta: üdvözöljük Romániát az EU-ban. Gyurcsány Ferenc kiemelte: könnyű jóban lenni messzi népekkel és országokkal, sokkal nehezebb megbékélni a közös történelem során sokszor összekülönbözött sorsú népeknek.

– A romániai magyar közösség tagjai Európa legnagyobb létszámú kisebbségeként román állampolgárként magyarok is kívánnak lenni – szögezte le Gyurcsány Ferenc.

Tariceanu: Magyarország és Románia az együttműködés legjobb példáját adja

Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu román kormányfő csütörtökön Budapesten, a második magyar–román együttes kormányülés elején mondott beszédében.
A román kormányfő nyomatékkal szólt arról: azt szeretné, ha az együttes kormányülésen minél több közös projekt lehetőségét vitatnák meg. A mostani tanácskozás témái közül Calin Popescu Tariceanu a Nabucco nemzetközi gázvezeték tervét, a román és a magyar országos gázhálózatok, valamint az infrastrukturális hálózatok összekapcsolásának kérdését emelte ki.

Markó: A politikában el fog tűnni a két ország közötti határ

A határok eltűnéséről beszélt a csütörtöki magyar–román együttes kormányülésen Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Markó Béla szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. Hangsúlyozta, hogy Románia másfél hónap múlva az EU tagja lesz, ezért ahogy a természetben nincs, úgy a politikában el fog tűnni a két ország közötti határ.
– Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka ez számunkra – mondta. A határok eltűnése, a magyar–román stratégiai együttműködés a romániai magyarok alapvető érdeke – hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint ezt a felismerést már 1921-ben megfogalmazta Kós Károly a nemzeti kisebbségi léttel szembenéző nevezetes kiáltványában, a Kiáltó szóban.

Gyurcsány javítana a magyar–román üzleti együttműködésen

Magyarország és Románia kormányainak el kell hárítaniuk minden akadályt, amelyek a hatékony gazdasági együttműködés útjában állnak, javítani kell az együttműködés lehetőségeit – közölte Gyurcsány Ferenc a magyar–román kormányülést követő üzletember-találkozón csütörtökön Budapesten. A magyar miniszterelnök hozzátette: ösztönözni kell, hogy ne legyenek lelki, kulturális gátak, amelyek nehezítenék a kétoldalú gazdasági viszonyt.

A magyar kormányfő szavai szerint közös, 3-5 milliárd forintos kockázati befektetési alap létrehozását tervezik annak érdekében, hogy ösztönözzék a magyar, életpályájuk kezdeti szakaszán lévő vállalkozások romániai megjelenését.

Az eseményen Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök elmondta: a felmenő ágban lévő kétoldali politikai kapcsolatoknak az üzleti életben is tükröződniük kell. Szerinte erre most jó esély van, ugyanis az egyre tőkeerősebb romániai cégek előtt az európai uniós csatlakozással új perspektíva nyílik. A helyi érdekeltségű vállalatok nemzeti érdekeltségűekké, majd nemzetköziekké válhatnak – fűzte hozzá a román kormányfő. Calin Popescu Tariceanu beszédében Románia két éve bevezetett adópolitikáját ismertette, ami a gazdaságuk élénkítésében szerinte döntő hatással bírt. A személyi jövedelemadó és a vállalati nyereségadó kulcsa egységesen 16 százalék.

A profittöbblettől feltőkésített cégek munkahelyeket teremtettek, a munkaerőpiac átláthatóbb lett, a feketemunka pedig visszaszorult. A romániai kellemes üzleti környezet szeretettel várja a magyar cégeket is – hangoztatta a miniszterelnök.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter jelezte, hogy hasonló egykulcsos adórendszer bevezetésére Magyarországon még középtávon sincsen lehetőség. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a román adórendszer tapasztalatait.

Az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. által szervezett találkozón mintegy 200 magyar és 80 román vállalkozás vett részt. A megnyitó beszédeket követően a találkozót vállalati megbeszélésekkel folytatják.

Fidesz: Érdemi kérdésekben nincs eredmény a magyar–román kormányülésen

A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával a csütörtöki magyar–román kormányülésen – erről Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke beszélt sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus szerint még érdemi elmozdulásra sem került sor a fontos kérdésekben, hiszen a kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. – Nyilvánvalóan ezek nehéz kérdések, de hogy a magyar fél önként és dalolva mond a le kérdés felvetéséről is, az előtt teljesen értetlenül állok – fogalmazott.

Németh Zsolt úgy vélte, hogy a kormányfő bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról, igazából a magyar munkaerőpiac részleges lezárását jelenti, ugyanis Románia uniós csatlakozásával, január 1-től a munkaerőpiac teljesen megnyílna a szomszédos ország, illetve Bulgária előtt. Ez azt is jelenti, hogy a másfél milliós erdélyi magyarság egy részére is vonatkozik majd ez a részleges zárás, amely az RMDSZ világos kérésével is szemben áll – tette hozzá.
Véleménye szerint ezzel a lépéssel hiteltelenné válik Magyarországnak az törekvése is, hogy a nyugat-európai országok velünk szemben oldják fel munkaerőpiaci korlátozásaikat, így a döntés magyar munkavállak érdekeivel is szemben áll. A politikus abszurd helyzetnek nevezte, hogy erről a szándékról a magyar kormány előbb tájékozatta a román felet, mint a magyar parlamentet.

A politikus kérdésre válaszolva az észak-erdélyi autópálya ügyében azt mondta: tudomása szerint a román költségvetésben főként az RMDSZ nyomására biztosították a Kolozsvárt átszelő autópálya finanszírozását, így a mostani magyar–román kormányüléssel nem hozható összefüggésbe az építés folytatása. A Fidesz inkább arról szeretne hallani hogy Debrecen és a román határ közötti szakaszt hogyan építené tovább a kormány – jegyezte meg.

MTI