Közszereplők-e a főpapok – Folytatódik a per

Az evangélikus egyház két korábbi vezetője, valamint a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója, illetve jogi képviselőik is ellenkérelemmel éltek a Fővárosi Bíróságon (FB) folyó pénteki tárgyaláson abban a perben, amelyet egy újságíró indított az állambiztonsági levéltárral szemben a főpapok közszereplői minősítésének megállapítása és esetleges ügynökaktáik nyilvánosságra hozása érdekében.

A perben korábban a katolikus egyházi vezetők már kérték az újságíró keresetének elutasítását.
A per előzménye, hogy tavaly, Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna: együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival. Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Így alperessé vált Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
A per elsőrendű alperese, a levéltár jogi képviselője, aki a per pénteki tárgyalásán nem jelent meg korábban úgy nyilatkozott a perben, hogy teljesen semleges résztvevői az ügynek. A levéltár kizárólag a kötelező törvényi rendelkezés miatt részese a pernek.
A perben ellenkérelmet terjesztett elő korábban a katolikus egyházi vezetők jogi képviselője, a pénteki tárgyaláson pedig a többi egyházi vezető ügyvédje is.
Szebik Imre keresetében arra hivatkozott, hogy ő feladatszerűen nem alakítja a politikai közvéleményt, így nem közszereplő. Zoltai Gusztáv szerint a bíróságnak nincs határköre megállapítani a közszereplőséget, ő közvetetten ugyan véleményt formál, de csak annyira, mint bárki más. Zoltai jogi képviselője szerint az sem tisztázott, hogy ki számít egyházi vezetőnek, mert ma már egy kis hitközség is kérheti önálló bejegyzését. Így ezt a kérdést álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak kellene tisztáznia.
Frenkl Róbert személyesen jelent meg a tárgyaláson, ő azt mondta: bár a nyilvánosság híve, az adott törvény szerint az alperesek nem közszereplők. Hozzátette: „áldozatai vagyunk egy próbapernek”. Mint mondta, közvélemény-formálás és politikai közvélemény-formálás között különbséget kell tenni.
Az újságíró a tárgyaláson emlékeztetett, hogy az eset kapcsán a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv azt nyilatkozta, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal.
Az Élet és Irodalom március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.
A per január 16-án folytatódik.