Nem rögzítették magnóra a kormányüléseket

Miután az Alkotmánybíróság nem írta elő, a törvénytervezet előkészítői nem tartották szükségesnek, hogy törvény mondja ki a kormányülésen elhangzottak magnóra rögzítését – közölte a távirati iroda érdeklődésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékes főosztályvezetője.

Az Országgyűlés hétfői napirendjén szerepelt a kormányzatiszervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája. A több mint négyszáz oldalas javaslatból szűk fél oldal – öt bekezdés – szól a kormány üléseinek dokumentálásáról.

Az Alkotmánybíróság idén júliusban mondta ki, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét.

– Egy demokratikus jogállamban a polgároknak joguk van arra, hogy az életükre alapvetően kiható döntéseket, az azokat alátámasztó indokokat és a döntéshozatalban részt vevők szakmai álláspontját (esetleges ellenvéleményeiket) – akár késleltetetten is – megismerjék. A kormányülésen elhangzottak lejegyzéséről való döntés ezért egyszersmind a közérdekű információk rögzítéséről szóló döntés és a későbbi kutathatóság előfeltétele – indokolta a bíróság határozatát.

– Az Ab-határozat azt írta elő, hogy a kormányülések dokumentálására vonatkozó legfontosabb tartalmi szabályokat törvényi szinten kell rendezni, de azt az Alkotmánybíróság sem mondta ki, hogy csak törvényben lehetne rendezni a kormányülés dokumentációjával kapcsolatos valamennyi kérdést – jelentette ki Tordai Csaba, az igazságügyi tárca alkotmányjogi főosztályvezetője, aki a távirati irodának adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a magnófelvétel kötelezettségét sem írta elő.

A főosztályvezető emlékeztetett arra, hogy a kormányüléseken elhangzottakat jelenleg is magnóra rögzítik, s ezen a gyakorlaton nem kívánnak változtatni. A magnó használatáról a kormány ügyrendjéről szóló 1994-es kormányhatározat rendelkezik. A 1994-es kormányhatározatot az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte, majd a Medgyessy-kormány állította vissza azt.

Az MTI azon kérdésére, hogy nem lett volna-e egyszerűbb a kormányhatározatban rögzítetteket beemelni a törvényi szabályozásba, Tordai Csaba azt mondta: „Ez egy lehetséges szabályozási megoldás lett volna, miután ezt az Alkotmánybíróság nem írta elő, ezért nem került be a törvényjavaslatba„.

Az Alkotmánybíróság azt követően foglalkozott a kormányülések dokumentálásának kérdésével, hogy a Nyilvánosság Klub Országos Egyesülete beadványban kifogásolta az Orbán-kormány azon gyakorlatát, hogy nem készítettek sem magnófelvételt, sem szó szerinti jegyzőkönyvet a kabinet üléseiről. A beadvány szerint ezzel „egy százötven éves közjogi hagyománnyal” szakítottak.

A főosztályvezető elismerte, hogy a jövőben a jelenlegi gyakorlatot bármelyik kormány megváltoztathatja. Az Országgyűlés döntésére váró törvényjavaslat csak azt mondja ki, hogy a kormányüléseken elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Ennek tartalmaznia kell a kormányülés helyét és időpontját, a résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét az előterjesztők nevével együtt, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát valamint a testületi döntés lényegét. A kormányülésen résztvevők nyilatkozatát, egyet nem értését külön kérésükre kell szó szerint jegyzőkönyvezni.

(MTI)