A média leginkább csak a hibákkal és a botrányokkal foglalkozik, pedig rengeteg jó dolog is történik a határon túli magyarokkal – közölte Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke annak kapcsán, hogy a napokban több lapban kiemelt témaként foglalkoztak azzal, hogy az Akadémia Kiadó elavult magyar helyesírási szótárakat ajándékozna a határon túli magyar iskoláknak. A Pozsonyi Új Szó jegyzetírója arról írt ugyanis, hogy elképesztőnek tartja az esetet: „az Akadémia Kiadó a lecserélt, rég elavult, elhasznált, valójában gyakran már teljesen használhatatlan helyesírási és értelmező szótárakat kegyesen felajánlja a határon túli iskoláknak„ .
A jegyzetíró szerint ez arról a szemléletről tanúskodik, miszerint a határon túli magyar gyereknek már nem kell megtanulnia a modern szóösszetételeket és a XXI. századik kifejezések helyes írásalakját, „elég lesz, ha a modern kor új műszavait a többség nyelvén vagy angolul szajkózza, hiszen ránk lehet sózni – ahogy a 90-es évek elején az elavult számítógépeket – minden lejárt szavatosságú kultúrát, ahogy a lejárt szavatosságú gyógyszereket adományként a harmadik világ számára. Mert valakinek ez jó üzlet, olcsóbb, mint a könyvzúzda” – jegyzi meg a lap, s a régi szótárakban úgysem található új szóval „hungarikumnak„ nevezi a sérelmes „gesztust.”
A Rákóczi Szövetség elnöke úgy véli: a határon túli iskolák minden adományt szívesen vesznek. – A szóban forgó könyvek kiváló állapotban vannak és egy kezdő diák számára, aki éppen most kezdi meg a magyar nyelv rejtelmeinek tanulását, teljes mértékben megfelel az alapok elsajátítására – közölte. Arra kérte a jövőre nézve az újságírókat, hogy ha már pozitív példával nem igazán élnek, úgy inkább ne romboljanak.
Egyébként az Új Szó cikkének megjelenése után közvetlenül az Akadémiai Kiadó igazgatója azt mondta: a könyvzúzda lett volna az olcsóbb megoldás. – „Az újságíróval az anyaországtól távol, egy sajátos, bonyolult politikai helyzetben mondatja ezt valami„ – reagált a cikk hangvételére az igazgató, hozzátéve, hogy megérti a publicista érzéseit. Megjegyezte: ha ezzel az újságírót megbántotta, bocsánatot kér tőle.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyarországi bibliotékák selejtezéskor az Országos Széchényi Könyvtárral egyeztetve megjelölnek olyan könyvtárakat, amelyek kaphatnak a leselejtezett kötetekből. – Ez egy létező folyamat – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a magyar helyesírás szabályai 1984 óta nem változtak, de előfordul, hogy a '90-es évek elején megjelent szótárakban egyes új technikai vívmányok kifejezései nem szerepelnek. – Az új kiadásokban a könyv kivitele, a papír változott – hangsúlyozta Bucsi-Szabó Zsolt.

Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt