Pártfinanszírozás: ötpárti egyeztetést javasol az SZDSZ

Az SZDSZ-es Gusztos Péter ötpárti egyeztetést javasolt pártfinanszírozás kérdéséről kedden az Országgyűlésben napirend előtt. Majd a jelzáloghitelről, valamint az egyenlő bánásmódról szóló törvényekről vitáztak a Házban.

A szabad demokrata politikus szerint fontos lenne, hogy újra párbeszéd kezdődjön a párt- és kampányfinanszírozás témájáról, hiszen a kérdés sajnálatosan lekerült a napirendről az utóbbi időben. Gusztos Péter felidézte, hogy a korábban az ügyben benyújtott törvényjavaslat a számviteli törvény előírásait tette volna kötelezővé a pártokra nézve is, de felvetődött a nyilvános kampányszámla ötlete is, amely az Országos Választási Bizottságnak adott volna hetenkénti tájékoztatást a jelölő szervezetek számlaforgalmáról.

Véleménye szerint a mostani időszak alkalmas a párbeszéd újrakezdésére, hiszen egy darabig nem lesz választás.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában azt mondta: minden párt közös érdeke, hogy rendbe tegyék a pártfinanszírozás kérdését, hiszen ezzel a korrupciógyanús ügyek is kikerülhetők lennének.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője napirend előtti felszólalásban az örökösödési illeték eltörlését szorgalmazta. Mint mondta, az MDF először 2004 tavaszán vetette fel a témát, de most újra benyújtottak egy törvényjavaslatot, amelyben egyenes ági leszármazás esetére és bizonyos értékhatárig az illeték alóli mentességet szorgalmazzák. A politikus igazságtalannak nevezte az örökösödési illetéket, mert az véleménye szerint adózott jövedelmet adóztat meg újra. Hozzátette: amennyiben a kormány bevezeti az ingatlanadót, az utolsó szakmai akadály is elhárul az illeték eltörlése elől.

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta: az örökösödési illeték eltörlésének kérdése akkor kerülhet napirendre, ha a valóban bevezetik Magyarországon a vagyonosodással kapcsolatos adófajtákat. A kormány nyitott a párbeszédre ebben az ügyben – tette hozzá az államtitkár, aki szerint ugyanakkor nem igaz, hogy méltánytalan lenne az illeték. Tátrai Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is vannak könnyítések, részletfizetés, halasztás és mérséklés.

Salamon László (KDNP) és Lezsák Sándor (Fidesz) is Mindszenty József bíborosról emlékezett meg felszólalásában, hangsúlyozva, hogy a hercegprímás 1956 novemberében elmondott rádióbeszéde a mai napig érvényes.

Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára a kormány nevében megköszönte a megemlékezést, és reményét fejezte ki, hogy 1956 nemzeti összefogása ma is példát mutathat.

Szabó Lajos (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy egyre inkább beérnek a kormány pénzügyi stabilitás érdekében tett intézkedései, annak ellenére, hogy a legnagyobb ellenzéki párt olyan körülményeket akart teremteni, ami akadályozza a kormányzást, olyan képet akart közvetíteni Magyarországról, hogy bizonytalan a helyzet. Véleménye szerint a piac, valamint a nemzetközi szervezetek is pozitívan értékelik a kabinet erőfeszítéseit, és kedvezőnek ítélik meg Magyarország helyzetét.

Vita a jelzáloghitelről

Az Országgyűlés lefolytatta a jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának vitáját is.

Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár a napirendi pont előadójaként a módosítás támogatását kérte a pártoktól, a módosítás elősegíti a jelzáloghitelezés továbbfejlesztését, hozzájárulhat a hitelnyújtási lehetőségek bővüléséhez, és megtartja a jelzáloghitel-intézetek és az általuk kibocsátott speciális értékpapír, a jelzáloglevél biztonságát.

Ugyanakkor a változások tovább fejlesztik és pontosítják a jelzáloghitelezés szabályait, előnyösek a jelzálogbankok, a jelzáloglevélbe befektetők és a hitelt felvevő ügyfelek számára is – mondta. Hozzátette: a szabályozás továbbra is biztosítja a jelzálogbankok különleges biztonságát, alacsony kockázatát, a speciális szabályok elősegítik a hitelintézetek alacsony kamatozású forrásbevonását. Kiemelte azt a szabályt, amely alapján az európai gazdasági térség más tagállamának területén lévő ingatlan fedezete mellett nyújtson jelzáloghitelt, illetve ilyen hitelt megvásároljon. Ugyanakkor ezen hitelek állománya nem haladhatja meg a teljes hitelállomány 15 százalékát – fűzte hozzá.

Szabó Lajos (MSZP) szerint a változások szükségesek ahhoz, hogy a jelzáloghitelezés jobban be tudja tölteni feladatát és megfelelő biztosítékrendszer kiépítésével, ezek a változások nem hoznak nagyobb bizonytalanságot a rendszerbe. Kiemelte, hogy a javaslat nem enyhít azon a követelésen, hogy a teljes hitelállomány nem lépheti túl a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítási értékének 70 százalékát, de hitelenként megengedi ennek kitöltését, maximum 100 százalékig. Ezzel azonos szabály vonatkozik a futamidőre is – mondta, hozzátéve, hogy ezek a lazítások csak egyedileg növelik a hitelezési kockázatot.

Dancsó József (Fidesz) elmondta: a javaslat egyes elemei előremutatók, de kockázatnövelő elemei miatt nem támogatják. Véleménye szerint a módosítás igazi célja, hogy a kormány kijelölte az FHB-t privatizálásra. Úgy tűnik, hogy azért lazítanának a szabályokon, hogy magasabb legyen a kockázat, amelyek akkor jelentkeznek amikor már magánkézben lesz az intézmény, és ha például csőd keletkezik, az nem az államot érinti – részletezte a politikus.

Lakos Imre (SZDSZ) elmondta: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot. Kiemelte: a jelzáloghitel-intézetek számára lehetőséget ad a forgalmi érték meghatározására is – míg eddig csak a hitelbiztosítási értéket állapíthatták meg – és nem korlátoznák a megrendelők körét. A hitelintézetek így bármely személynek vagy szervezetnek végezhetnének értékbecslést, ezzel hasznosíthatnák e témakörben szerzett tapasztalataikat és adatállományukat – mondta.

Vas Lajos (MDF) közölte: egyetértenek a javaslatban megfogalmazott korszerűsítési, pontosítási célokkal, ha módosításaikat elfogadják, akkor támogatják a javaslatot. Véleménye szerint a törvény most tárgyalt változtatása révén összhangba kerül a szabad tőkeáramlás európai elvével úgy, hogy nem csak a belföldi ingatlanok szolgálhatnak fedezetül.
Mint mondta, nincs kifogásuk a jelzáloghitelintézetek tevékenységi körének csekély liberalizációjával szemben, amellyel tágabb megrendelői kör részére nyújthatnak szolgáltatást. A törvényjavaslat részletes vitájára várhatóan a parlament következő ülésén kerül sor.

Törvény az esélyegyenlőségről – Sólyom egyszer már visszaküldte

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt módosító javaslat elsősorban az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével összefüggő eljárások szabályaira, és az ezt vizsgáló hatóság működésére összpontosító felülvizsgálatra irányul. Ezt Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter mondta a javaslat általános vitájának kezdetén a parlamentben.

A miniszter hangsúlyozta, a javaslat nagy részben megegyezik az előző parlamenti ciklusban a kormány által benyújtott, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek, majd a kormány visszavont.

Sólyom László március 2-án azért küldte vissza a törvényt, mert nem értett egyet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása végső határidejének távoli időpontban történő megállapításával. A jelen törvényjavaslat nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, a módosítás az Európai Unió úgynevezett faji irányelvének teljesebb átültetését célozza.
Petrétei József kiemelte, a javaslat nem érinti a törvény hatályát és alapvető fogalmainak tartalmát.

Szabó Edina (MSZP) hozzászólásában kiemelte: az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2005-ben 491 beadvány, míg 2006 első félévében már 475 beadvány érkezett. Hozzátette: a számok azt jelzik, hogy a hatóság ismertsége nő, és a működése iránti igény egyre nagyobb. „Egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalom életében az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel” – hangsúlyozta. A szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogok védelmében, politikai indíttatásból, egyoldalúan, elfogultan fellépni, egy adott esemény kapcsán az emberi jogokat kiragadva egyoldalúan értékelni, diszkriminatív cselekmény. A jobboldali képviselők ezt tették, amikor az emberi jogok védelmében egyoldalúan léptek fel, mivel csak a tüntetésekben részt vett személyek sérüléseivel foglalkoztak és elfeledkeztek többek között a sérüléseket szenvedett rendőrök emberi jogairól – jelentette ki Szabó Edina.

Salamon László (KDNP) kétperces hozzászólásában úgy válaszolt a szocialista képviselőnek: ahogy nem lehet a rendbontást védelembe venni, ugyanúgy nem lehet a rendőri túlkapásokat védelembe venni.

Gusztos Péter (SZDSZ) arra szólította fel képviselőtársait, hogy térjenek vissza a tárgyhoz, azaz a javaslat vitájához. „Végtelenül tisztességtelen politikai gyakorlatnak tartom azt, hogy képviselő társaim úgy viselkednek, minthogyha a parlament az arról szólna, hogy kint hideg van, és bejönnek ide a képviselők és beszélgetnek valamiről, ami éppen a politika napirendjén van (...)” – jelentette ki a liberális politikus, majd úgy folytatta: ennek a törvényjavaslatnak semmi köze nincs az október 23-i rendőri intézkedésről folyó vitához.

Vígh Ilona (Fidesz) véleménye szerint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalmát gyakran használják szinonimaként, valójában azonban ezek ugyanannak a kérdésnek a két eltérő filozófiai megközelítése. Hozzátette: az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg az államtól, hogy a diszkrimináció tilalmán túl konkrét lépéseket is tegyen a hátrányos helyzetű személyek tényleges egyenjogosítása érdekében. Beszélt arról is, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság tanácsadó testülete hat főből áll, akiket a miniszterelnök nevez ki pozíciójukba. Mint mondta, szükséges az Európai Bizottság azon felhívása szerinti módosítás, mely arról szól, hogy a kormánytól független politikai intézményként működjön a hatóság.

Salamon László (KDNP) szerint az eddig kormányrendelet által szabályozott, de az előterjesztéssel törvénybe foglalt Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület nem lesz a kormánytól független, mert tagjait a miniszterek jelölik. A képviselő szerint összeegyeztethetetlen a jogállammal a törvényjavaslat azon rendelkezése, hogy nemcsak jogsértés, hanem annak veszélye esetén is eljárást lehetne indítani. Az ellenzéki politikus azt mondta: méltánytalan a költségek megelőlegezésére vonatkozó szabály, a helyes megoldás az lenne, ha a hatóság előlegezné meg a költségeket. Salamon László úgy vélte, az emberi méltóság védelme sokkal inkább megoldható az egyes jogágakban elhelyezett szabályokkal.

Pettkó András (MDF) szerint a javaslat elfogadásával nem lesz hatékonyabb a diszkrimináció elleni fellépés. AZ MDF-s képviselő azt javasolta, hogy szankcionálni kell azokat az újságokat, amelyek diszkriminatív hirdetéseket tesznek közzé. Hozzátette: országos kampány során kell felhívni a polgárok figyelmét jogaikra, mivel ma az emberek jelentős többsége az Egyenlő Bánásmód Hatóság létezéséről sem tud.

Mátrai Márta (Fidesz) szintén a tanácsadó testület függetlenségét kifogásolta. Szerinte a civil szervezeteknek kellene jelölniük a tagokat.

Gusztos Péter (SZDSZ) nem tartotta jó megoldásnak, hogy civil szervezetek jelöljék a tanácsadó testület tagjait, indoklása szerint azért, mert a médiakuratóriumoknál sem működik jól ez a megoldás.
A kormánypárti képviselő vitatkozott azzal az ellenzéki véleménnyel is, hogy nincs szükség ilyen törvényre. Mint mondta, az SZDSZ fontosnak tartja az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, amely felsorolja a diszkrimináció eseteit.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

(mti)