Sitkei Levente: Óvodások háborúja

Sitkei Levente: Irán ugyan nem hajlandó támadni, de azt előre megmondta, ha a verbális támadásokat valódi harc követi, nem fogja feltett kézzel megadni magát, hanem minden erejével megvédi állampolgárait és létesítményeit. Ebbe pedig beletartozik bizony a háborút indító országok – esetünkben Izrael és Amerika – létesítményeinek bombázása. Egy ilyen fejleménytől minden bizonnyal Izrael félne jobban, hiszen Irántól karnyújtásnyira fekszik, ahová a rakéták könnyen elérnek. Igaz, hogy 1981-ben Izrael lebombázta az épülő osiraki reaktort Irakban, hogy megakadályozzák Szaddám Huszeint a nukleáris fegyverek megalkotásában. Akkor sikeres volt az akció, ám teljesen más volt a világpolitikai felállás, s Irak már akkor sem volt egyenlő Iránnal.
Összességében elmondható, hogy az esetleges háborúval senki sem nyerne semmit, veszíteni viszont nagyon sokat. A helyes út inkább a párbeszéden keresztül vezet, s Iránnal mint igencsak illetékes regionális nagyhatalommal le kellene ülni tárgyalni, átvenni az iraki rendezés módozatait. Teherán többször leszögezte, hajlandó lenne erre. Most Amerika térfelén pattog a labda.

(Magyar Nemzet, 2006. november 17.)