Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német napilapban Florian Harms Kitzbühel fél a gazdag oroszoktól című cikkében ismerteti a tiroli kisváros állítólagos kezdeményezését. Kitzbühelben élvezik az életet a szuper-gazdagok. Köztük egyre több az orosz, akik feltűnően neveletlenek. Ezért az előkelő télisport-paradicsom ún. orosz-kvóta bevezetésével fenyegetőzik.
Botrányként tálalja az ügyet az ORF, az osztrák közszolgálati televízió. Az idegenforgalmi iroda utasítása értelmében a jövőben a turisták legfeljebb tíz százaléka származhat Oroszországból. Ennek oka, hogy az utóbbi időben egyre több gazdag, de neveletlen orosz tört a 8500 lakosú kisvárosra. Szálloda- és étteremtulajdonosok attól tartanak, hogy a szuper-gazdag kelet-európaiak visszataszító viselkedésükkel elüldözik a külföldi törzsvendégeket. Az ORF Renate Danlerre, a kitzbüheli idegenforgalmi iroda távozó vezetőjére hivatkozott, aki szerint a város csak bizonyos számú oroszt képes elviselni.
Christian Harisch, az iroda munkatársa cáfolta a híresztelést, szerinte az elmúlt hónapok csökkenő vendégéjszakái után az idegenforgalom szereplői örülnek minden orosz nyaralónak. Úgy vélte, a félreértés oka, hogy főnöke nem fogalmazott világosan.
Harms szerint viszont valószínűbb, hogy Danler nyíltan kimondta, amit sok kitzbüheli gondol, hiszen a kisvárosban kíméletlen árháború tombol az ingatlanokért, szállodákért, golfpályákért, a drága butikokért és az orosz befektetők az elsők között küzdenek ezekért. Jelentősen nőtt az oroszok érdeklődése, és ennek is köszönhető, hogy csak az elmúlt két évben Kitzbühelben és környékén az ingatlanárak majdnem felével emelkedtek. Kétszámjegyű eurómilliókat kell annak az asztalra tennie, aki a legjobb fekvésű telkekre pályázik. S szinte minden drágul az orosz befektetők miatt, akiket nem érdekel, hogy vágyaik tárgya egy pár millióval többe kerül. A legfontosabb, hogy a kilátás megfelelő legyen és olyan hírességek közelében lakjanak, mint Beckenbauer, Baldessarini és a többiek.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Thomas Vieregge Spekulációk egy új párt kapcsán című cikkében foglalkozik Friedrich Merz politikusi jövőjéről terjedő híresztelésekkel. Nem maradhatott el a politikai nagyüzem felbolydulása, miután Friedrich Merz bejelentette visszavonulását. Az FDP azonnal kivetette csaliját a CDU szabadelvű politikusa iránt. A liberálisok nagyon szívesen átigazolnák a kiváló szónokot, míg a kereszténydemokratákhoz közelálló kis- és közepes vállalkozók a távozásával okozott hiányt panaszolják.
Egyes híresztelések szerint Merz már egy új párt felállításán dolgozik. Wolfgang Bosbachhal és Norbert Röttgennel, két hasonlóan gondolkodó észak-rajna-vesztfáliai párttársával ütőképes csapatot alakíthatnának és a polgári táboron belül számos támogatót szerezhetnének. A Handelsblatt értesülései szerint Merz hónapok óta egyeztet a gazdaság szereplőivel egy párt alakítása mellett és ellene szóló érvekről. Azt azonban szinte senki sem kívánja elhinni, hogy az 51 esztendős politikus 2009-et követően tényleg visszavonulna a politikai életből.
Merzcel a parlament elveszíti egyik legjobb szónokát. A nagykoalíció meghatározó politikusainak amúgy is szokása lett a belső bírálatokat elfojtani, a kritikusokat elnémítani. Merz ugyanakkor nyitva hagyott egy hátsó bejáratot, ahol visszatérhet a politika élvonalába. Láthatón a nagykoalíció kudarcára spekulál és ős riválisa, Angela Merkel bukása jelenthetné a politikai újjászületését.
Erste (daserste.de)
A közszolgálati televízió egyes csatornája öt perccel tizenkettő után bemutatta a Ki menti meg a német nyelvet? című dokumentumfilmet a nyomorult, identitásválsággal küzdő szövetségi köztársaságról. Több mint százmillió polgárral a német Európa legnagyobb nyelve. Mégis, aki végigsétál Köln vagy Düsseldorf belvárosi utcáin, annak könnyen úgy tűnhet, valahol Amerikában jár, s a rádióban is csak szinte angol dalok hallhatóak. Az angolszász Newspeak, egy szinte érthetetlen német és angol keverék sokak második anyanyelvévé vált. Olyan cégek, mint a Telekom, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, sőt a speyeri egyházmegye ifjúsági osztálya a reklámügynökségek célcsoportos „német” nyelvét használják.
A közelmúltban a Stuttgarter Zeitung megpróbált összeállítani egy olyan hét végi mellékletet, ahol kerülték az anglicizmusokat. A vállalkozás majdnem kudarcba fulladt, főként a sportszerkesztőség munkatársai panaszkodtak. A gazdaság álláshirdetéseit ma már alig lehet angol nyelvismeret nélkül elolvasni, s a globalizációra való hivatkozással az olyan német konszernek központjaiban, mint a Daimler vagy a Bosch, szinte csak angolul beszélnek és leveleznek. A riportban látható volt Günther Oettinger (CDU) baden-württembergi miniszterelnök, aki praktikusan a magánéletbe szorította volna vissza a német nyelvet, mondván, a haladás nyelve az angol.
A dokumentumfilmben megfogalmazódik a kérdés: miért hagyják a németek, hogy nyelvüket, kultúrájukat minden más európai nemzetnél jobban átformálja a globalizáció? Az „Inkább vagyok félig ami, mint egészen náci” színvonalú válaszokból kitűnt, a probléma alapvető oka az eredményesen felszámolt nemzeti öntudat. Ezen ugyanakkor a megkérdezett szociálpszichológus szerint már nem nagyon lehet segíteni. Erre a majdnem lehetetlenre vállalkozott többek között a Német Nyelv Egyesület. A nyolc éve alapított szervezet 30 000 tagjával az egyik leggyorsabban növekvő németországi egyesület. Apróbb sikereket már felmutathatnak, hiszen néhány cég, mint a McDonald's, vagy Sat.1 átalakította reklámstratégiáját. Miután megállapították, hogy még a viszonylag primitív angol szövegeket is félreérti a célcsoport többsége, ismét német szövegeket használnak reklámjaikban.
origo.hu
Orbán Viktor: Patrióta csúcstalálkozó Párizsban - képek
