Zrínyi Ilona és Thököly Imre szerelme: szövetség életre-halálra

Zrínyi Ilona és Thököly Imre szerelme a 17. századi magyar történelem egyik legismertebb és legromantikusabb kapcsolata volt. Zrínyi Ilona és Thököly Imre egyúttal politikai szövetségesek voltak a Habsburg-ellenes küzdelemben.

2026. 02. 19. 16:53
Zrínyi Ilona Munkács várát védi
Zrínyi Ilona Munkács várát védi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zrínyi Ilona 1649-ben született, édesapja Zrínyi Péter, Zrínyi Miklós testvére, aki a Frangepán-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben részt vett és emiatt kivégezték.

Zrínyi Ilona Munkács várát védi
Zrínyi Ilona Munkács várát védi

Zrínyi Ilona és Thököly is Habsburg-ellenes családból származott

Zrínyi Ilona első férje I. Rákóczi Ferenc volt. E házasságból két gyermek született: a későbbi II. Rákóczi Ferenc és egy leány, Julianna. I. Rákóczi Ferenc fiatalon meghalt, Zrínyi Ilona így egyedül nevelte gyermekeit.
Thököly Imre ekkor már a kuruc, Habsburg-ellenes mozgalom vezéralakjának számított, de édesapja, Thököly István is a magyar függetlenség híve, Habsburg-ellenes nemes volt. 

Thököly Imrét 23 évesen a kuruc hadak főgenerálisává választották 1680-ban. 1682-ben török támogatással lett Felső-Magyarország fejedelme. A magyar rendi jogok és a vallásszabadság védelmezőjének tekintették.

A kapcsolatuk nemcsak romantikus volt, hanem politikai szövetség is lett: mindketten a Habsburg-uralom ellen küzdöttek.  1682.  június 15-én  kötöttek házasságot Munkácson, nagy pompával. Zrínyi Ilona 1685 és 1687 között két évig állt ellen Munkács várában a Habsburgoknak. 

Érdekesség, hogy ebben az időszakban Zrínyi Ilona és Thököly Imre levelezésükben láthatatlan tintát és rejtjeleket is használt- ahogy erről Kardos Tímea írt a Honismeretben 2013-ban.

A két évig tartó ostrom végül a Habsburgok győzelemmel végződött, Zrínyi Ilona gyermekeit ezután a Habsburg udvarban nevelték. Ő maga túszként élt  Bécsben. Thököly Imrének végül sikerült kicserélnie Zrínyi Ilonát  Heissler grófra, egy osztrák tábornokra,  aki Thököly fogságában raboskodott. Ezután, 1699-ben együtt vonultak törökországi száműzetésbe. Ez amiatt következett be, mert a Habsburgok megerősödtek; a karlócai békével véglegesen kiszorította a törököket a Kárpát-medencéből.

Zrínyi Ilona és Thököly Imre
Zrínyi Ilona és Thököly Imre

Száműzetésben haltak meg

Zrínyi Ilona és Thököly Imre házasságából egy fiú és egy lánygyermek született. Zrínyi Ilona Munkács várának ostromakor volt várandós. A kisfiúnak 1683. február 20-án adott életet, az István névre keresztelték, de tragikus módonaz újszülött csak hat hetet élt meg. 1694-ben, amikor Zrínyi Ilona már 51 éves volt, leánygyermekük született, Zsuzsanna. Ő egy évet élt.

Zrínyi Ilona Nikodémiában halt meg 1703-an, a Rákóczi-szabadságharc kitörésének évében. Zrínyi Ilona hamvait fiának hamvaival együtt temették újra 1906-ban Kassán. Alakját többek között megörökítette Szigligeti Ede és Jókai Mór is. Thököly Imre két évvel élte túl szerelmét, 1705-ben hunyt el. 1906-ban Késmárkon temették újra. Thököly Imre lett a kuruc hagyomány előképe, tisztelettel néztek rá a Rákóczi-szabadságharc híve is.

Thököly Imre jelentősége:
1. A kuruc mozgalom vezetője, a Habsburg-ellenes felkelések egyik legfontosabb alakja,
2. Rövid ideig Felső-Magyarország fejedelme volt (oszmán támogatással),
3.Tevékenysége előkészítette a terepet a későbbi nagy szabadságharcnak (Rákóczi-kor).
Zrínyi Ilona jelentősége:
1. Munkács várának legendás védője (1685–1688): évekig tartotta a várat a császári seregekkel szemben,
2.Ritka példa a korban: nőként katonai és politikai vezető szerepben lépett fel,
3. II. Rákóczi Ferencet édesanyja volt. 

Zrínyi Ilona levele Thököly Imrének (részletek)

„az istenért, ha lehet, édes szívem uram, akkor legyünk egyött, hogy igaz szeretettel és hivséggel kézhez adhassam gyermekimet egyött várral, benne valókkal együtt, ha bármi történnék is könnyebb leszen lelkemnek. 

„Míg én élek addig senki ne féltse confusiotól (zűrzavartól) Munkácsot, de óránként nem tudom mit ért fejemet, adjon isten csak én oly szerencsés lehetnék édes szívem, kegyelemedet fiú magzattal örvendezhetném, magam életemnek letételével is nem bánnám. Ezzel maradok ködnek engedelmes és igaz szeretettel szolgáló felesége.” (Honismeret, 2013.) 

Részlet Thököly Imre naplójából, 1685

„nagyobb vigasztalást vettem, hogy csak két hete lévén Munkácsról való kijöveteleknek és feleségemet jó egészségben és jó reménség alatt hatták, naponkint nevekedvén már tapasztalhatóképpen, és terhes volta nyilvánvaló lévén — Munkács várát is jó dispositióban, s bő éléssel s elég néppel hatták.”

(Honismeret, 2013.) 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.