Magyar mesterek hangszerei vitték a prímet Londonban

Huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg Londonban, a Kings Place épületében a Makers’ Day nemzetközi hegedűkészítő kiállítást februárban. Az esemény az ötszáz éves európai hangszerkészítő hagyomány ünnepe, egy különleges találkozási pont, ahol mesterek és muzsikusok nem csupán bemutatják, hanem együtt „életre keltik” a hangszereket. Az idei seregszemlén a magyar hegedűkészítők kimagasló jelenléte és sikere különösen nagy visszhangot váltott ki.

Faragó–Thököly Márton hegedűkészítő a Maker’s Day nemzetközi hegedűkészítő kiállításon Londonban Fotó:  Remeczky L.M.

A Makers’ Day lényege túlmutat a vitrinekbe helyezett mesterműveken. Itt a hegedű, a brácsa és a cselló nem pusztán tárgy, hanem élő hangszer: a muzsikus kézbe veszi, megszólaltatja, kipróbálja, miközben a készítővel beszélget. A fa, a mester és az előadó hármasa olyan egységet teremt, amelyben az esztétikum és a hangminőség találkozik. Ha mindez összhangba kerül, abból nemcsak szakmai párbeszéd, hanem gyakran új hangszer–muzsikus kapcsolat, sőt tulajdonosváltás is születik. Ez a közvetlen kölcsönhatás adja a mesterség dinamizmusát és folyamatos fejlődését.

Kiemelkedő sikert értek el a magyar hangszerkészítő mesterek Londonban. Fotó: Faragó-Thököly Márton

A Makers’ Day az európai hangszerkészítő hagyomány ünnepe

A londoni kiállításon nyolc magyar mester mutatta be hangszereit: Draskóczy Gábor, Faragó-Thököly Márton, Guminár Tamás, Héjja János, Márton L. Ágoston, Nemessányi László, Orsós Tamás és Szemmelweisz Tibor.

Többen közülük a budapesti Wine & Violin csoport tagjai, amely évről évre sikeres szakmai bemutatót szervez a Fonó Budai Zeneházban Faragó-Thököly Márton vezetésével. A londoni jelenlét azonban nemzetközi összefüggésben is láthatóvá tette a magyar iskola erejét.

A Makers’ Day egyik csúcspontja a Kreutzer Quartet koncertje volt. A kvartett a hatvan kiállító mester hangszerei közül harmincat választott ki, és ezekből állította össze programját.

A megszólaltatott hangszerek között tíz magyar készítésű darab – hegedű, brácsa és cselló – is szerepelt. Ez önmagában is figyelemre méltó arány, a szakmai visszajelzések pedig még inkább ezt erősítették: több elismerő vélemény is kiemelte a magyar mesterek munkáinak egységesen magas színvonalát.

A magyar hegedűkészítés ugyan csak a XIX. század elején indult igazán fejlődésnek, inspirációját azonban a XVII–XVIII. századi olasz mesterektől – mindenekelőtt Antonio Stradivari és Giuseppe Guarneri műhelyeitől – kapta. Az igazi lendületet az 1860-as évektől Nemessányi Sámuel munkássága adta, akinek kiváló hangszerei megalapozták a magyar iskola hírnevét. A későbbi korszakban a Reményi család alkotásai emelkedtek ki, és ettől kezdve egyre több elismert mester vitte tovább a tradíciót.

Faragó-Thököly Márton korábban lapunknak úgy fogalmazott: az olasz alapokon nyugvó magyar iskola múltja több száz évre tekint vissza. Bár a világ felgyorsult, a hegedűk ma is ugyanazzal a gondossággal, kézi munkával készülnek, mint fél évezrede. A szakma napjainkban ismét erősödik, és egyre több muzsikus választ hazai mestertől hangszert, nem pusztán lokálpatriotizmusból, hanem mert ezek a hangszerek nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket.

A londoni Makers’ Day ezt a folyamatot tovább erősítette.

A magyar hegedűkészítés él, fejlődik és képes felvenni a versenyt a legnevesebb nyugati műhelyekkel.

A Kings Place termeiben megszólaló magyar hangszerek hangja pedig messzebbre jutott egyetlen koncert estéjénél, egy több évszázados hagyomány folytonosságát hirdette a nemzetközi színtéren.