A két szervezet az Alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet, amit a Magyar Helsinki Bizottság is aggályosnak tart. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a kormánynak van arra hatásköre, hogy megalkosson a törvényben nem szereplő szabálysértési tényállásokat tartalmazó rendeletet.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek közös álláspontja szerint a 32/2007. (III. 6.) Kormányrendelet, mely az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet módosításával egy újfajta szabálysértést állapított meg, komoly alkotmányossági aggályokat vet fel.
A „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű új szabálysértés a jogvédők szerint valójában nem új tényállás, hanem a rendzavarás jelenleg is létező fogalmának egy speciális esete. Ez azonban azt is jelenti, hogy az érvényben lévő jogszabályok szerint e szabálysértés megalkotására a kormánynak nem, csak az Országgyűlésnek lett volna hatásköre.
A jogvédők hiányolják azt is, hogy nincsen kellő idő a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, mert a szabálysértésről szóló kormányrendeletet 2007. március 6-án hirdették ki és az március 11-én hatályba is lép. A felkészülésre hagyott rendkívül rövid időtartamot a Magyar Helsinki Bizottság is aggályosnak tartja. Az MHB a szakmai vitát is hiányolja a kérdésről, és a többi jogvédő szervezethez hasonlóan azon az állásponton van, hogy a parlamentnek kellett volna dönteni a jogszabályról.
A két jogvédő szervezet közleményében felháborodását fejezi ki a fenti kormányrendelettel megalkotott szabálysértés miatt és a közeljövőben az Alkotmánybíróságtól kéri a szabálysértési tényállás alkotmányelleneségének megállapítását.
Az IRM a hivatalos eljárást védi
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményben reagált a jogvédők aggályaira. Azt írják: a jelenlegi szabálysértési joganyagok lehetővé tesznek olyan – a jogalkotói szándékkal ellentétes – értelmezést is, amely szerint a kizárólag passzív ellenállásban megnyilvánuló engedetlenség nem valósít meg semmilyen szabálysértést.
Az új tényállás nem kiegészíti a rendzavarás szabálysértését, hanem annál általánosabban védi a hivatalos eljárást, amikor a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének szintjét el nem érő engedetlenséget szabályozza – hangsúlyozza a tárca.
Megjegyzik: a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján a kormánynak hatásköre van megalkotni a törvényben nem szereplő szabálysértési tényállásokat tartalmazó rendeletet.
Hivatkoznak a jogalkotási törvényre is, amely szerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, de – mint írják – vannak olyan jogszabályok is, amelyek alkalmazása külön felkészülést nem igényel.
origo.hu
Orbán Viktor: Szerdán csak jó hírek lesznek! - videó
