Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap Royal hátba döfése című cikkében ismerteti a francia szocialisták elnökjelöltjének választási katasztrófáját.
Az „első és a második fordulóban sem” fog Ségolène Royalra voksolni. „Amit a kampányában felépít, az egyszerű hazugság és veszélyt jelent Franciaországra“. Ezt a Le Monde-ban nyilatkozta Eric Besson, aki februárig Royal asszony legszűkebb kampánycsapatának munkatársa volt. Besson azért veszett össze egykori főnökével, mert képtelenek voltak megállapodni a szocialista elnökjelölt ígéreteinek költségeiről.
Besson többek között azért is bírálja a nyilvánosságot, mert eltussolja Royal asszony esetleges győzelmének rendkívül magas költségeit. Besson következetes módon otthagyta Royal csapatát, és azonnal kilépett a szocialista pártból. Azt a tényt, hogy Royal kétségeit olyan könnyedén elvetette, majd később megpróbálta őt diszkreditálni, máig nem emésztette meg. Besson most könyv alakban publikálta válaszcsapását.
Besson ebben leszedi a keresztvizet egykori munkaadójáról: „Őszintén úgy gondolom, hogy Ségolène Royalnak nem szabad köztársasági elnökké válnia. Én nem kívánom ezt sem a hazámnak, sem gyermekeimnek“ – áll a könyvben.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilapban Heribert Prantl Az SPD új védpajzsa című kommentárjában ismerteti a német szociáldemokraták rakétavédelmi rendszer ellenességének okait.
A Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi pajzs égi ajándék az SPD számára. A pártvezetés az iraki háború óta először talált olyan baloldali témát, ahol egy húron pendülhet a Bundeswehr afganisztáni bevetését ellenzőkkel.
Kurt Beck pártelnök most arra kívánja felhasználni az amerikai fegyverkezési versenyt serkentő elképzelést, hogy olyan gyűjtőmozgalmat alapítson, amint azt az iraki háború kapcsán is tették, s ami 2002-ben Gerhard Schröder választási győzelmét jelentette.
Az iraki háborút ellenző fellépésükért kapott tapsok még az SPD fülében csengenek; már csak azért is, mert azóta sem volt ilyen nagymérvű szimpátiában részük. A rakétavédelmi rendszer ellenében az SPD-nek kitűnő érvei vannak és az oldalukon tudhatják a két egykori külügyminisztert, Hans-Dietrich Genschert (FDP) és Joschka Fischert (zöldek). A rakétavédelmi rendszer ellenfelei arra fognak törekedni, hogy több rakétájuk legyen, amivel az elhárító rendszer képes megbirkózni; ez pedig fegyverkezési versenyhez vezet.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Lafontaine megérti a volt terroristát című cikkében ismerteti az egykori SPD elnök nagy vitát kavaró kijelentését.
Oskar Lafontaine, a Bundestag Baloldali Párt frakcióvezetője megértéséről biztosította kapitalizmusbírálata okán Christian Klart, a jelenleg is börtönbüntetését töltő egykori terroristát.
„Ha a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori tagja a kapitalizmust bírálja, attól még az a kritika nem téves” – nyilatkozta Lafontaine a Super Illu című bulvárlap vasárnapi számában. A pápa is bírálta a kapitalizmust. „Ezért a pápát is be kell zárni?“ – tette fel a szónoki kérdést. Lafontaine az interjúban hangsúlyozta, hogy elutasítja a politikai célból elkövetett gyilkosságot, azaz a terrorizmust. „Függetlenül attól, hogy annak elkövetője a RAF vagy Bush és Blair Irakban“ – nyilatkozta az SPD egykori elnöke.
Klar a baloldal által szervezett ún. Rosa Luxemburg-konferencián többek között a „kapitalizmus vereségét“ propagálta. Erre a nyilatkozatra válaszul a baden-württembergi igazságügyi minisztérium – e tartományban fekszik a stammheimi börtön, ahol Klar büntetését tölti (szerk.) – jelezte fenntartásait az 54 éves terrorista fogvatartási könnyítéseket igénylő kérvényével szemben. Klar perrel szeretne kedvezményeket kiharcolni magának, sajtóértesülések szerint már benyújtott a karlsruhei tartományi bírósághoz egy ilyen értelmű beadványt. Szeptembertől egy berlini színház gyakornoki állást ajánlott a terroristának.
Klart Hanns-Martin Schleyer a Munkaadók Szövetsége elnökének, Siegfried Buback főállamügyész és Jürgen Ponto bankár meggyilkolása miatt ötszörös életfogytiglanra ítélték. A volt terrorista, majd 25 éve tölti büntetését.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét