-A működőképességet nagyon fontos szempontként figyelembe vettük. A néhány aktív ággyal működő intézmények rákényszerülnek a szervezeti változásra – mondta Molnár Lajos a Népszavának adott interjújában. Az egészségügyi miniszter ugyanakkor fölhívta a figyelmet: mindenkinek „van egy olyan kórháza”, amely beutalóval köteles megadni számára a szükséges ellátást. Ettől függetlenül a háziorvos máshová is küldheti a beteget.
Hozzátette: az a szakmai alapelv nem sérült, hogy minden betegséget a megfelelő helyen kell gyógyítani, s a komplikáltabbakat ott, ahol nagyobb a tudás. Ezt viszont elsősorban nem bezárással kell elérni, hanem az ellátások koncentrálásával – érvel. Nem a kórházbezárás a cél, bár a fővárosban ilyen előfordulhat, mert túl sok az intézmény. A legtöbb helyen nem változik semmi – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva megerősítette: nem azért kell messzebbre utazni, mert a kórház zár be, hanem azért, mert az osztály, mert elérhető közelségben jobb feltételeket tudnak teremteni.
Molnár elmondta: azt szerette volna, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok szabadon döntsenek, ez lehetett volna a legfontosabb garancia – ha éltek volna vele –, hogy a helyiek a helyi viszonyok ismeretében döntsenek saját kórházaikról. Politikai okokból azonban az ellenzéki többségű testületek épp ezt nem akarták, és egy óra alatt visszautasították a javaslatot – fogalmazott.
A több-biztosítós modellel kapcsolatban emlékeztetett: az Országos Egészségbiztosító Pénztár nem biztosító, hanem közigazgatási szerv. Az egy, illetve több-biztosító közti különbséget az egypártrendszer és a többpártrendszer közti különbséghez hasonlította: lehet, hogy több párt többe kerül.
Arra a kérdésre, miszerint lemond-e, ha nem vezetik be a több-biztosítós rendszert, így felelt: Ha olyat kell tennem, olyan keretek között kell dolgoznom, amivel nem értek egyet, akkor meg kell fontolni, hogy mit tehetek.
Forrás: Népszava
origo.hu
Új KRESZ Magyarországon: ezek a változások mindenkit érintenek
