Tóth Gy. László: Március 15. és október 23. nemzeti ünnepnapok. Éppen ezért az ’56-os forradalom és szabadságharc egykori ellenségei, leverői, majd vérbe fojtói, a kádárizmus egykori működtetői és legitimálói, illetve szellemi-politikai örököseik ezeken a napokon erkölcsileg akkor járnak el helyesen, ha otthon maradnak, emlékeznek – és szégyellik magukat. De a jelek szerint nem képesek sem az önmérsékletre, sem a világ erkölcsi rendjének felismerésére és betartására.
1956. október 23. mindig különleges ünnepnap lesz, mert ’56 olyan, mint 1849. október 6., az aradi vértanúk napja. Tudjuk, kik voltak a gyilkosok és kik az áldozatok. Történelmünk egyik legnagyobb szégyenfoltja lenne, ha egyetlen emlékműnél – a megbékélés jegyében –, közösen és egyszerre emlékeznénk dicső szabadságharcunk vérbe fojtóira és az áldozatokra. Haynaunak és társainak, valamint a tizenhárom aradi vértanúnak sohasem lehet közös emlékhelye. Ezen az idő múlása semmit sem változtat.
(Magyar Nemzet, 2007. március 9.)
Fontos bejelentést tett Nagy Márton a fizetésekről