Interpellációk

A Magyar Telekom sorsáról, a gazdáknak nyújtott kiegészítő nemzeti támogatásról is interpelláltak a képviselők. Gruber Attila a gazdasági minisztert kérdezte arról, hogy tényleg orosz cégeknek adják-e el a Magar Telekomot. Az információt Kóka János cáfolta. Répássy Róbert interpellációjában azt kérdezte: vajon mi a különbség Gál J. Zoltán és egy topmenedzser között. Bernáth Ildikó arról beszélt, hogy a közelmúltban fizetésképtelenné vált a Bakony Művek Zrt.

MNO
2007. 04. 16. 14:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Grúber Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a hírek szerint a Deutsche Telekom eladná a Magyar Telekomban lévő részesedését egy orosz cégnek. Van-e a magyar kormánynak álláspontja azzal összefüggésben, hogy a jelek szerint a közeljövőben egy orosz kormányközeli vállalat tulajdonába kerülhet a teljes magyar lakosság személyi nyilvántartása? – kérdezte az ellenzéki képviselő a nemzetbiztonsági aggályokra utalva.

Kóka János gazdasági miniszter válaszában hangsúlyozta: a Deutsche Telecom nem kívánja eladni magyar részesedését, mert azt hosszú távú stratégiai érdekeltségként kezeli. Szerinte a híresztelések nyilván bizonyos piaci körök érdekeit szolgálhatják.

Leszögezte, hogy a stratégiai adatok biztonsága nem forog veszélyben, a nemzetbiztonsági szempontból kényes elemek üzemeltetését és felügyeletét minden esetben kizárólag állami szerv láthatja el.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a miniszteri választ, de az Országgyűlés megszavazta.

Godó Lajos (MSZP) azt firtatta, mikor válik a magyar gazdák előtt ismertté, hogy 2007-től milyen kiegészítő nemzeti támogatást kapnak a közvetlen kifizetésekhez, illetve mennyiben fog eltérni ez a rendszer a 2006-ban alkalmazott rendszertől.

Gőgös Zoltán államtitkár elmondta: a hét második felében megjelenik a 2007-től alkalmazott kiegészítő nemzeti támogatásokra vonatkozó rendelet. A változás lényege, hogy a támogatások egy részét a termeléstől elkülönítve folyósítják majd – közölte, példaként említve az állattenyésztésnél a tejprémiumot.

Az államtitkár válaszát elfogadta a képviselő.

Kuzma László (KDNP) arról beszélt, hogy a 6-os számú főút Szentlőrinc és Szigetvár közötti szakaszán bevezetett, egyelőre a tizenkét tonnánál nagyobb tehergépkocsikra vonatkozó útdíj-fizetési kötelezettség súlyosan sérti a térségben élők érdekeit. A következményekről szólva megemlítette az árfelhajtó hatást, a beruházások elmaradását és a népességmegtartó erő csökkenését. A kereszténydemokrata képviselő szerint semmi sem indokolja a fizetőssé tételt, mert nem ezen az útszakaszon van a legnagyobb súlyterhelés és a legtöbb útrongálás.

A gazdasági miniszter válaszában közölte, az intézkedés nem sérti, hanem szolgálja a helyi és az országos érdekeket. Mint hozzátette, szakmai érvek és széleskörű egyeztetés alapján tették fizetőssé az útszakaszt.

Kitért arra, hogy a lakosság közvetlen terhei nem nőnek, hiszen a személyautókra az útdíj nem vonatkozik, és – mint mondta – ezek az intézkedések nem irányulnak egyetlen térség ellen sem. A díjfizetés alá vont útszakaszokat földrajzilag egyenletesen jelölték ki az országban, így biztosítva, hogy azokat a tehergépjárművek ne tudják kikerülni – tette hozzá a gazdasági és közlekedési tárca vezetője.

Kóka János válaszát az ellenzéki politikus nem, a parlament azonban elfogadta.

Az MDF-es Katona Kálmán azt kérdezte, mivel magyarázható a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatói posztja pályázati feltételeinek enyhítése, valamint ki garantálja, hogy kellő szaktudású személy vezeti ezek után az intézményt.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter válaszában elmondta: ahogy egyébként a közigazgatás magas szintjein ez általános, nem az egyetemi, hanem a felsőfokú képzettséget szabták követelménynek, és emellett szakmai koncepció benyújtását is előírták.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a miniszteri választ, ám a parlamenti többség megszavazta azt.

Répássy Róbert (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte: vajon mi a különbség Gál J. Zoltán és egy topmenedzser között? Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2007-re újabb, húszezer fős létszámcsökkentés lesz a közigazgatásban, a tavalyi 12 ezres leépítés után. Hozzátette: a reálbérek közel hét százalékkal csökkentek a tavalyi év azonos időszakához képest. Mint kiemelte, példátlan, hogy miközben csökkenek a reálbérek, és napról napra szűnnek meg a munkahelyek, a miniszterelnök saját maga és államtitkárai fizetését átlagban 20-25 százalékkal megemelte. Így az államtitkárok csaknem havi egymillió 200 ezer forintot visznek haza – jegyezte meg. Hangsúlyozta: Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint ez még mindig kevés, hiszen szerinte egy topmenedzser ennek a dupláját is megkeresi egy magyarországi multicégnél.

Szetey Gábor, a kormányzati személyügyekért felelős államtitkár válaszában közölte: egy topmenedzser jóval többet keres, mint Gál J. Zoltán, aki az MSZP tagjaként két győztes választási kampányt vezetett végig. Kiemelte, hogy a jelenlegi kormány csökkentette a vezetői posztokat. A Gyurcsány-kormányban most húsz államtitkár van, az Orbán-kormány harminchét államtitkárával szemben – jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Bernáth Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy a közelmúltban fizetésképtelenné vált a Bakony Művek Zrt. A cég nem tudja kifizetni tartozását 580 kis és közepes beszállító cégnek eközben tulajdonosa, egyben főhitelezője a Bankár Holding Zrt. még profitálhat is a sok száz ember munkahelyének megszűnéséből – tette hozzá. A képviselő feltette a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy egy olyan cég kapjon több mint félmilliárdos állami támogatást, amelynek agóniája már előre látszott?

Kóka János gazdasági miniszter azt válaszolta: a Bakony Művek Zrt.-nél bekövetkezett eseményeket nem célszerű összekeverni a tőle már függetlenné vált, és időközben nevet is változtatott Hajdúnánás Lux Kft. állami támogatásának kérdésével.

A képviselő nem fogadta el a választ, azonban az Országgyűlés elfogadta.

Pósán László (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte a gazdasági minisztertől: a közpénzekkel való felelős gazdálkodás szempontjából sikernek tartja-e, hogy az összeférhetetlenség igen nagyvonalú kezelése mellett azok vállalnak szerepet a közpénzek elosztásában, akik azután annak haszonélvezői? Hozzátette: sikernek tartja-e a gazdasági miniszter, hogy a közpénzek ilyen módon történő haszonélvezői kormányközeli körökből kerülnek ki.

Kóka János úgy válaszolt: vajon akkor tennénk-e jól, ha a kormány kizárólag olyan vállalkozókat segítene, akik képtelenek a teljesítményre?

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.