A 2006-ban bejelentett hiánycsökkentő intézkedések következtében számottevően csökkent az esélye egy piac által kikényszerített egyensúlyi korrekciónak. A konvergenciaprogram intézkedéseinek sikeres megvalósulása esetén az államháztartás finanszírozási igénye 2007–2008-ban nagymértékben csökkenhet, ami jelentős részben a külső finanszírozási szükséglet mérséklődésében csapódhat le. Az egyensúlytalanság mérséklődésével mind az államháztartás, mind a teljes gazdaság esetében az elmúlt évekre jellemző gyors GDP-arányos adósságnövekedés lassulhat, majd megállhat – írja a jegybanki jelentés.
A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a megváltozott makrogazdasági pálya új kockázatokat hordoz, mert átmeneti terhet ró a gazdaság szereplőire, és ezáltal új kihívásokkal szembesíti a hazai pénzügyi közvetítőrendszert. A gazdasági növekedés lassulása és a reáljövedelmek csökkenése a gazdasági szereplők pénzügyi helyzetét különböző mértékben érinti.
A pénzügyi intézmények vállalati és háztartási ügyfeleinek pénzügyi helyzete szempontjából 2007–2008-ban a növekedés jelentős lassulását, a reáljövedelem visszaesését, továbbá ezen folyamatok aszimmetrikus jellegét emeli ki az MNB.
Ugyan az adó- és járulékterhek emelkedése a teljes vállalati kört érinti, a belső kereslet visszaesése következtében elsősorban a belső piacra termelő cégek jövedelemtermelő képessége romolhat számottevően. A háztartások esetében a jövedelemcsökkenés egyenetlensége elsősorban a gázár-támogatási rendszerből és az adóterhek jövedelemcsoportonként eltérő változásából fakad. A fenti hatások következtében a magasabb jövedelmi kategóriákba eső háztartások esetében jelentős reáljövedelem-csökkenésre számítanak a jegybanki elemzők.
A jegybank új kockázatként emeli ki a nominális bérmerevség mellett az inflációs várakozások magas szinten történő beragadását, a globális kockázati étvágy csökkenését, valamint azt, hogy ezek a foglalkoztatottság csökkenéséhez és a háztartási hitelportfolió romlásához vezethetnek.
A költségvetési csomag az inflációs várakozások tartós megemelkedését és a rendszeres bérkifizetések gyorsabb növekedését eredményezheti. Ha a piaci szereplők várakozásaival ellentétben az árnövekedés lassul, akkor a nagyobb bérnövekedés – a hiánycsökkentő intézkedések miatt visszaeső kereslet mellett – a jövedelmezőség romlását eredményezheti, amihez a vállalatok a bérek merevsége miatt nagy részben elbocsátásokon keresztül alkalmazkodhatnak. A háztartásokat e szcenárió mentén egyenetlenül érintené a jövedelemsokk: az elbocsátott munkavállalók reáljövedelme, és ezen keresztül hitel-visszafizetési képessége jelentősen romlana, a továbbra is foglalkoztatottak jövedelmi pozíciója azonban az alappályához képest kedvezőbben alakulna – írják a jegybanki elemzők.
A jelentés szerint növekszik a pénzügyi közvetítőrendszer érzékenysége az ingatlanpiaci folyamatokra. A háztartási jelzálog fedezetű hitelek terjedése miatt a pénzügyi közvetítőrendszer egyre érzékenyebbé válik az ingatlanpiaci folyamatokra. Emellett a vállalati szektor esetén a kereskedelmi célú ingatlanfinanszírozás portfolión belüli magas aránya ugyancsak növeli az ingatlanpiaci folyamatokkal szembeni kitettséget.
törzsőrmester
Életet mentettek a hős rendőrök
