Modellezik a vasutat

A vasúti mellékvonalak megszüntetése, a meddő párok támogatása és az érettségi-felvételi rendszer változása is szerepelt az interpellációk között az Országgyűlésben. Szóba került, hogyan avathattak emléktáblát a szegedi Pantheonban Hont Ferenc sztálinista rendező, színháztörténész és esztétának. Mikola István Horváth Ágnest kérdezte a több-biztosítós modellről.

MNO
2007. 04. 23. 14:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parlament mai ülésén Lengyel Zoltán (Fidesz) interpellációjában azt kérdezte: igaz-e, hogy a MÁV megszünteti az összes mellékvonalat, és a fővonalakon is csak három vonat járna, létezik-e ilyen terv?

Számítások, munkaanyagok készülnek, matematikai modellezés zajlik a menetrendet, a kihasználtságot vagy a mellékvonalakat érintően – közölte válaszában Garamhegyi Ábel közlekedési államtitkár. „Nem tervünk valamennyi mellékvonal megszüntetése, ilyen világtól elrugaszkodott terv nem gondolom, hogy a gazdasági minisztériumban bármilyen módon kaphatna megvalósulási lehetőséget„ – jelentette ki. Hozzátette: az uniós forrásokból mintegy 500 kilométernyi vasútvonal fejlesztése valósul meg a következő években. Az államtitkár válaszát az ellenzéki képviselő nem fogadta el, a parlamenti többség igennel szavazott.

Horváth Ágnes: egységesíteni kell a meddővé tételt

Török Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a meddő pároknak új esélyt jelent a művi megtermékenyítéshez kapcsolódó gyógyszerek támogatásának emelése, mert korábban ezek a beavatkozások sokaknak anyagi körülményeik miatt elérhetetlenek voltak.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter elmondta: április 1-től valamennyi kivizsgált meddő nő számára igazoltan szükséges esetben az eddigi 50 százalék helyett 70 százalékos támogatással írható fel gyógyszer. Egységesíteni kell a meddőség kezelését, a kivizsgálást, az ellátási protokollt, ezért még kell dolgozni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mérni kell az egyes centrumok teljesítményét, és nem szabad engedni, hogy szelektáljanak a betegek között. A szocialista politikus elfogadta a miniszteri választ.

Szoftver támogatja az érettségik szervezését

Hoffmann Rózsa (KDNP) azt firtatta, hogy mit tett a minisztérium annak érdekében, hogy az érettségi-felvételi rendszer hibáit feltárja, megkezdődött-e ezek korrigálása, tudják-e garantálni, hogy az emelt szinten vizsgázó diákot ne saját tanára vizsgáztassa.

Hiller István oktatási miniszter közölte: január 10. óta bizottság foglalkozik az érettségi vizsga megszervezésével és sikeres lebonyolításával. A felvételi eljárás 2008-tól változik, akkortól állunk át a 400 plusz 80-as pontszámítási módszerre, amely differenciáltabb értékelést tesz lehetővé – mondta. Az érettségi vizsga iskolai és központi szervezését a kétszintű érettségi informatikai rendszer szoftvere támogatja, amely lehetővé teszi a helyi és országos szintű elemzést – tette hozzá.

Mint mondta, az idén igyekeznek a minimálisra csökkenteni, hogy az érettségizőt a saját tanára vizsgáztassa. Beszélt arról, hogy az emelt szintű vizsgák száma és aránya is csökkent, tavaly 46 ezer volt, az idén 38 ezer vizsga lesz. A Fidesz képviselője nem, a parlament többsége azonban elfogadta a miniszter válaszát.

Hiller: Nem privatizáljuk a felsőoktatást

Pálinkás József fideszes képviselő interpellációjára válaszolva Hiller azt mondta, ellenzi a felsőoktatás privatizálását. Sem a tárcának, sem a kormánynak nincs olyan szándéka, hogy az állami felsőoktatási intézményeket magánkézbe adja.

Pálinkás József interpellációjában viszont arról beszélt, már 2003-ban megjelent az a szándék, hogy a kormány privatizálja a felsőoktatást. Az államreform bizottságot vezető Draskovics Tibor modellkísérleteket folytatna a fenntartói kör szélesítéséről gazdasági társaságok és önkormányzatok bevonásával, valamint Magyar Bálint volt oktatási miniszter, jelenleg fejlesztéspolitikai államtitkár is felvettette a magánosítás lehetőségét – tette hozzá a fideszes politikus, aki nem fogadta el Hiller István válaszát; az Országgyűlés azonban igen.

„Elvakult sztálinista” a nemzet nagyjai közt?

Szintén az oktatási minisztert interpellálta Csapody Miklós MDF-es képviselő, aki arra kereste a választ: hogyan avathattak emléktáblát a szegedi Pantheonban Hont Ferenc rendező, színháztörténész és esztétának. Az ellenzéki képviselő szerint szégyen és gyalázat, hogy „egy elvakult sztálinista, Rákosi és Kádár János kiszolgálója a nemzet nagyjai közé kerülhessen 2007-ben”. Csapody Miklós egyebek mellett hangsúlyozta: Hont Ferenc intrikáival hozzájárult Balázs Béla halálához és a Kádár-kormány tájékoztatási hivatalának vezetőjeként vállalta a lázadó írók és művészek kemény kézzel történő megfegyelmezését. Csapody Miklós ugyanakkor hozzátette: tisztában van azzal, hogy egy önkormányzat akkor és ott állít emléket, amikor és akinek szeretne.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában elmondta: a politika rosszul teszi, ha pálcát tör egy ember életpályája felett. Szeged városa vitát folytatott le az emléktábláról és csak ezt követően döntött annak felavatásáról, a tárca azonban nem szól bele a döntésbe – tette hozzá a miniszter. Hozzátette: Hont Ferenc hithű kommunista volt. A választ Csapody Miklós nem fogadta el, a parlamenti többség azonban igen.

Mikola a több-biztosítós modellről kérdezte Horváth Ágnest

Mikola István fideszes lépviselő a több-biztosítós rendszerről interpellálta az egészségügyi minisztert. Felszólalásában az ellenzéki párt szakpolitikusa kiemelte: az európai gyakorlat nem a társadalombiztosítási rendszerek feldarabolásáról és a helyükbe lépő piaci biztosításáról szól, hanem a nemzeti kockázatközösségről.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában úgy vélte, szükségesek a strukturális átalakítások. Kiemelte: a minisztérium olyan rendszert hozna létre, amely fenntartja a nemzeti kockázatközösség intézményét, és senki nem maradhat ellátás nélkül. Kitért arra is, hogy a beteg a biztosítóval együtt gyakorolhat majd nyomást az egészségügyi intézményekre a jobb minőségű szolgáltatás érdekében. Mikola István nem fogadta el a miniszteri választ, a kormánypárti többség igen.

Tasó szerint bosszúból nem újítanak fel egyes utakat

A fideszes Tasó László úgy vélte, egyes utak, így például a 48-as és a 471-es esetében azért nem történt meg a felújítás, mert a kormány ezzel akar bosszút állni a térségen a választási eredményért. Ha nem bosszúállásról van szó, miért sorvasztják el a kistérséget? – tette fel a kérdést az ellenzék képviselője.

Erre válaszolva Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára elmondta, a kabinetet nem a bosszú vezérli az infrastrukturális beruházásokról szóló döntések meghozatalakor, hanem a szakmai szempontokat tartja szem előtt. A szóban forgó két út esetében a regionális forrásokból fedezhető a rekonstrukció – tette hozzá az államtitkár. Válaszát Tasó László nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.