Szijjártó: Csillebércnek vissza kell kerülnie az államhoz

A csillebérci táborról, a kórházi várólistákról, a magyar-osztrák környezetvédelmi akciócsoportról, a Termőföldért életjáradék programról, a Magyar Televízió székházáról esett szó többek között az azonnali kérdések órájában kedden a parlamentben.

Szijjártó Péter (Fidesz) a csillebérci tábor állami tulajdonba visszavételéről kérdezte a szociális és munkaügyi minisztert. Emlékeztetett arra, hogy a csillebérci úttörőtábor eladóját a közelmúltban hűtlen kezelés miatt elítélték. Hozzátette: a bíróság már 2004-ben kimondta, hogy a területnek vissza kell kerülnie az államhoz. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hajlandó-e a kormány érvényt szerezni az ítéletnek.

Kiss Péter válaszában hangsúlyozta: a döntés valóban megszületett arról, hogy a tulajdonjog visszajár, de arról egy másik per zajlik, ki is kapja a jogot. Jogerős ítélet hiányában felelősen nyilatkozni nem tudok – hangoztatta a szociális és munkaügyi miniszter.

Nagy Kálmán és Soltész Miklós (KDNP) az egészségügyi államtitkárhoz fordult a kórházi várólisták miatt. Nagy Kálmán szerint a volumenkorlátozás miatt vannak olyan osztályok, ahol orvos és beteg sincs, közben viszont várólisták alakultak ki, az emberek pedig kénytelenek pénzért gyógyíttatni magukat.

Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint csak a feleslegessé vált kapacitással lehet fizetős műtéteket végezni, az indokolatlanul hosszú várólistákat pedig megvizsgálják és kapacitást csoportosítanak át, ha szükséges – tette hozzá.

Katona Kálmán (MDF) azt kérdezte a környezetvédelmi és vízügyi államtitkártól, hogy a Rába és a Lapincs folyók vízállapotának javítására létrehozott közös magyar-osztrák akciócsoport mivel foglalkozik, milyen a munkamódszere, és kik a tagjai. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, foglalkozik-e a csoport a határ osztrák oldalára tervezett hulladékégető megépítésének megakadályozásával.

Kovács Kálmán válaszában közölte: csak a Rába habzásának vizsgálata a feladatuk, és a problémára szeptember végéig szeretnének megoldást találni. Ha nem, akkor Brüsszelhez fordulunk – mondta a KVM államtitkára. Az akciócsoport tagjairól szólva beszámolt arról, hogy a környezetvédelmi és a külügyi tárca képviselői mellett a helyi vízügyi szervezet és a Rába Szövetség is képviselteteti magát a munkában.

Godó Lajos (MSZP) a negyedik Termőföldért életjáradék programmal kapcsolatban szeretett volna részleteket megtudni.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a korábbiaknál jóval nagyobb az érdeklődés. Még ebben a hónapban megkezdik a szerződéskötéseket, és júliustól elindulhatnak a kifizetések is.

Cser-Palkovics András (Fidesz) Újabb ingatlanüzlet, avagy mi lesz veled MTV-székház? címmel tett fel azonnali kérdést a pénzügyminiszternek. Felidézte: a Magyar Televízió Zrt. idén év elején pályázatot írt ki a nyilvánosság kizárásával, és csak egy céget, a Wallis Rt. érdekeltségébe tartozó Milleneum Média Szolgáltató Központi Kft.-t hívta meg, amely meg is nyerte a pályázatot. Erre a fajta beszerzésre ez a kiírás nem volt alkalmas – szögezte le Cser-Palkovics András. Feltette a kérdést: a kormány egyetért-e a történtetekkel, illetve támogatna-e egy állami számvevőszéki vizsgálatot?

Veres János pénzügyminiszter a felvetésre azt mondta, a Magyar Televízió Közalapítvány, és a Magyar Televízió Zrt. az Országgyűléshez tartozó szervezetek, a kormánynak nincs velük kapcsolatosan semmilyen jogköre, ezért nincs álláspontja sem az ügyben.

Medgyasszay László (KDNP) azt kérte a földművelésügyi tárcától, hogy a kárenyhítési alapba tegyék be azt a 25 milliárd forintot, amelyet a minisztérium „elspórolt„ a termőföldalapú támogatásokból. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi kormányzati segítség csupán „bakfitty, üveggyöngy bennszülötteknek”.

Gőgős Zoltán, az FVM államtitkára válaszában azt mondta, a kormány semmit nem spórolt el, a 25 milliárd forintot ugyanis az árfolyamveszteség és a intervenciós költségek vitték el. Az államtitkár hozzátette: tavaly 570 milliárd forint került az agrárgazdálkodókhoz, amit üveggyöngynek nevezni „elég izgalmas történet„.

Csapody Miklós (MDF) azt kérdezte az oktatási minisztérium államtitkárártól, hogy az Írószövetség megkapja-e idén a húszmillió forintos költségvetési támogatását. Arató Gergely a felvetésre azt mondta, hétmillió forinttal tudják támogatni a szövetséget, amely csak az egyik az írószervezetek közül.

Tatai Tóth András (MSZP) szintén az oktatási államtitkárt kérdezte a felsőoktatási szakkollégiumok támogatásáról, tekintettel arra, hogy tavaly a szakkollégiumok nem kaptak költségvetési forrást. Arató Gergely válaszában azt mondta: június közepéig 50 millió forintos pályázatot írnak ki erre a célra.

Mikola István (Fidesz) a lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Takács Albert volt helyettes ombudsman, rendészetiminiszter-jelölt megállapításai szerint felvetődik az emberi jogi sérelem gyanúja és kifogásolható, hogy a nyilvánosság kizárásával zajlik az átalakítás. A fideszes politikus szerint csökken a betegek gyógyulási esélye is.

Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, hogy odafigyelnek a volt helyettes ombudsman véleményére, és azt figyelembe véve hajtják végre az átalakításokat.

MTI