A szocialista-liberális kormány regnálásának ötödik esztendejében eljutottunk odáig, hogy nem kell ellenzéki politikusokat idéznünk, ha az ország tragikus helyzetéről akarunk helyzetképet festeni. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója a könyvkarnevál május 29-i sajtótájékoztatóján a Petőfi Irodalmi Múzeumben már csak rezignáltan ismételgette azt, amit április közepén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon elmondott: az állam „tüneményes„ sebességgel vonul ki a könyvszakma minden területéről. Nem támogat sem könyvet, sem folyóiratot, cserbenhagyja a magyar írókat, végveszélybe sodorja az ismeretterjesztő és a tankönyvek kiadását.
Igenlő passzivitás
Az MKKE teamje kidolgozott fél évre egy programot, amelyet Márai Sándorról neveztek el. Ebben szakemberek próbálnak gyógyírt találni a magyar irodalom és a könyvkiadás bajaira. A jelenlegi kultuszminiszter sajátos módszert alakított ki, többek között a Magyar Írószövetség, az MKKE sérelmeinek „kezelésére”, amelyet hívhatnánk igenlő passzivitásnak. Helyesel, bólogat, ígérget és aztán nem tesz semmit. Így cselekedett a Márai-programmal is. Megdicsérte, s aztán maradt minden a régiben.
Fesztiválnép vagyunk
Az elkerülhetetlen ünneprontó gondolatok után essen szó a várható eseményekről. Az Ünnepi Könyvhét hivatalos listáján több mint száz magyar és határon túli magyar kiadó 348 kötete szerepel. Budapesten a Vörösmarty és a Liszt Ferenc téren várják a könyvsátrak csütörtök délutántól hétfőig az irodalom barátait, akik dedikáltathatják könyveiket kedvenc íróikkal. A fővároson kívül mintegy ötven magyarországi település, többek között Debrecen, Gödöllő, Ócsa, Balatonfüred, Balatonföldvár, Kaposvár, Zalaegerszeg várja az olvasókat.
A Vörösmarty téren több színpadon szólalhatnak meg az írók, az előadóművészek a fesztivál teljes időtartama alatt. Mi, magyarok úgynevezett fesztiválnép vagyunk. Bár az év nagy részében alig veszünk könyvet, s egyre kevesebbet járunk moziba, hiszen úgy három-négy éve már a hónap közepére elfogy a pénzünk, az Ünnepi Könyvhéten és a Filmszemlén adunk egyet a művészeteknek, s akkor is a bukszánk mélyére nyúlunk, ha utána hónapokig kell takarékoskodnunk. Ezt talán még az idén is megtehetjük.
Godot érkezése vagy távozása
Tarján Tamás irodalomtörténész a keddi nyitó ünnepségen tartott hagyományos könyvek közötti tallózójában kimondta: a könyvhét húzó alkotása Jókai Anna Godot megjött című könyve lesz, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában látott napvilágot. A Kossuth-díjas írónő spirituális drámát alkotott Samuel Beckett Godot-ra várva című kötetének parafrázisára. A Nobel-díjas Beckett, az ötvenes-hatvanas években tetőző abszurd dráma spiritus rectora drámájában két hajléktalanná züllött filozófus vár – immár mindhiába – Godot-ra, Istenre, aki azért nem jön el, mert a két kiégett hős már nem képes hinni benne. Jókai Anna drámájában Isten eljön hozzánk, de mi még – valószínűleg –méltatlanok vagyunk rá...
Úgy tűnik, idén az írónőké a pálma. A Mery Ratio Kiadó gondozásában látott napvilágot Mirtse Zsuzsa Lovagkór című különös kis remeklése, amelyben görbe tükröt tart korunk antilovagjai, a modern férfiak, és korunk antihölgyei, a modern nők elé. A kötetet Jankovics Marcell Cannes-i nagydíjas filmrendezőnk rajzai díszítik.
A magyar tengerről írt költői és tudományos esszékötetet egy egészen fiatal, különlegesen tehetséges irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem előadója, Kovács Emőke. A 19. századi Balaton világa című kötet is sikergyanús alkotás.
Hogy a különlegességeknél maradjunk, végül fölhívnám a figyelmet Bálint Péter Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok című kötetére. A tehetséges debreceni író Csokonai Vitéz Mihály egyéniségével azonosulva írja meg a nagy debreceni poeta doctus fiktív naplójegyzeteit. Mintha ő maga lenne Csokonai.
origo.hu
Magyar Péter támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe
