Már több magyar vállalat érte el azt a méretet, amely miatt kilép a belföldi piacról, és nem csak áru-, hanem tőkeexporttal is – mondta Veres János a Magyar Atlanti Tanács által „Tõkekivitel és gazdaságdiplomácia” címmel szervezett konferencián.
A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működőtőke összege a kiugró 2003. évi 1,4 milliárd euró után 2004-ben 0,8 milliárd, 2005–2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt.
A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nem csak a költségvetés 1000 milliárd forinttal csökkenő igénye, illetve az Új Magyarország programban felhasználható 700 milliárd forint jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban – fejtette ki Veres János. Példaként hozta fel a magyar-orosz forgalmat, amely a 2003. évi 3,6 milliárd dollárról 8,2 milliárdra nőtt 2006-ra, s ezen belül a magyar export 600 millió dollárról 2 milliárd dollárra.
Pozitív hatása van a külföldi magyar befektetéseknek
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozáson kiemelte: „a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, így a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz a gazdálkodásuk”. Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak – tette hozzá.
Simor András elismerte: kétségtelen, hogy a Magyarországról külföldre irányuló tőkeexport hatása a nettó nem adóssággeneráló finanszírozásra rövid távon kedvezőtlen is lehet, hiszen ha egy-egy évben megugrik a tőkekivitel Magyarországról, akkor a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege romolhat. Így ennek alapján rövid távon az ország megítélése a befektetők szempontjából átmenetileg akár kedvezőtlenül is alakulhat, és az adósság-jellegű forrásbevonás is növekedhet egy rövidebb időszakra. Hosszabb távon azonban a tőkekivitel révén előbb-utóbb profit érkezik majd Magyarországra, ami javíthatja a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét, azaz egyelőre nehéz megítélni milyen lesz a tényleges hatás rövid-, illetve középtávon – mutatott rá a jegybankelnök.
Simor András kitért arra is, hogy a magyarországi intézményi befektetők hogyan viselkedhetnek a jövőben a tőkekivitel szempontjából. Elmondta: a változó, illetve már módosított törvényi szabályozás révén az itthoni nyugdíjalapok is egyre nagyobb mértékben fektethetik felhalmozott pénzeszközeiket részvényekbe. Mivel a hazai tőzsde csupán néhány kiemelkedő részvényt mondhat magáénak, egyre emelkedik a nyugdíjalapok külföldön történő részvényvásárlása, ami szintén áttételesen tőkekivitelt jelent. A nyugdíjalapok ilyen tevékenysége azonban hosszabb távon kedvező is lehet, hiszen a külföldi részvénypiacok jelentős hozamokat érhetnek el, diverzifikáltabb lesz a lakosság megtakarítása, a nyugdíjalapok portfoliójában nő a külföldi részvénybefektetés, azaz hosszabb távon a lakosság forrásai, jövedelmei emelkedhetnek.
Elmondta: az MNB azzal számol, hogy már rövid távon a nyugdíjalapok portfoliójának diverzifikálása révén az éves GDP 0,7 százalékát is kiteheti a következő években az a tőkebefektetés, amely a nyugdíjalapok külföldi részvényvásárlásaival valósulhat meg.
(MTI, MNO)
origo.hu
Kisgyerekes apuka halt szörnyet az M3-ason
