Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 177. közgyűlése hétfőn Budapesten. Az ülést Vizi E. Szilveszter, a tudós testület elnöke nyitotta meg. Vizi E. Szilveszter beszédében megemlékezett a 125 éve született Kodály Zoltánról, az MTA egykori elnökéről, majd az Akadémia történetéről, feladatairól szólt. Idézte a zeneszerző gondolatát a művészeti kultúra süllyedésének veszélyéről, megjegyezve: „ezt a gondolatot nekem is ki kell mondanom”.
Az Akadémia elnöke kitért arra, hogy Kodály Zoltánt, aki 1946 és 1949 között töltötte be az MTA elnöki posztját, az akkori hatalom az „átalakítás” során eltávolította az intézmény éléről, sok kollégáját pedig kizárta.
Vizi E. Szilveszter az Akadémia jelenkori feladatai között említette a nemzetközi és magyarországi gazdasági-társadalmi folyamatokra reagáló lépések, intézményi átalakítások ösztönzését, a magyar tudománypolitika formálását. Emlékeztetett arra, hogy az emberek az Akadémiát tartják a leghitelesebb társadalmi intézménynek, és hozzátette: „sikerült kialakítani a nemzet tanácsadója szerepfelfogást az MTA-n belül és a szélesebb társadalomban”. Hangsúlyozta: az intézmény politikától független magatartást és szigorú tárgyszerűséget követel a tudományok művelőitől.
A tudósok és a társadalom közötti párbeszéd kapcsán szólt a Mindentudás Egyeteméről és a World Science Forumról. Az MTA feladatai közül kiemelte a II. Nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó tevékenységet és az Akadémia autonómiájának védelmét. Felidézte, hogy a közelmúltban George W. Bush amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt a természettudományok oktatásának fontosságát hangsúlyozta.
Átadták az akadémiai kitüntetéseket
A közgyűlésen átadták az akadémiai kitüntetéseket is. Az MTA elnöksége a 2007. évi Akadémiai Aranyérmet Keszthelyi Lajosnak, az MTA rendes tagjának adományozta. Az indoklás szerint a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézete Széchenyi-díjas professzorának úttörő szerepe volt a modern magfizikai módszerek hazai elterjesztésében és széles körű alkalmazásában.
Az Akadémia elnöksége és vezetői kollégiuma a 2007. évi Wahrmann Mór-érmet Bogsch Eriknek, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatójának adományozta. Bogsch Erik „a magyar gyógyszeripar tradícióinak megőrzése, a térség legnagyobb gyógyszergyárának kiépítése és különösen az akadémiai gyógyszerkutatással kialakított sok éves gyümölcsöző együttműködés megteremtéséért” kapta meg a kitüntetést, amellyel az Akadémia a tudomány és a kutatás-fejlesztés támogatása területén kimagasló érdemeket ismeri el.
Az MTA elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen Akadémiai Díjban részesítette Borhy Lászlót, az MTA doktorát, az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, és Pyber Lászlót, az MTA doktorát, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját.
Megosztott Akadémiai Díjat adományoztak Repa Imrének, az orvostudomány kandidátusának, a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet igazgatójának, Szendrő Zsoltnak, a mezőgazdasági tudomány doktorának, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának és Romvári Róbertnek, az MTA doktorának, a Kaposvári Egyetem egyetemi tanárának.
Akadémiai Díjjal ismerték el Hunyady László, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárának munkáját is. Megosztott Akadémiai Díjban részesítették Kullmann Lajost, az orvostudomány kandidátusát, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar egyetemi tanárát, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató főorvosát, valamint Arz Gusztávot, a műszaki tudomány kandidátusát, a BME GPK Gépgyártástechnológia Tanszék tudományos főmunkatársát.
Akadémiai Díjat kapott Bitter István, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszékének egyetemi tanára, Buzás Edit, az orvostudomány kandidátusa, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense, továbbá Vörös Imre, az állam- és jogtudomány doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Ugyancsak Akadémiai Díjjal tüntették ki Demény Attilát, az MTA doktorát, az MTA Geokémiai Kutatóintézet osztályvezetőjét, tudományos tanácsadóját.
Megosztott Akadémiai Díjat adományoztak Csordás Andrásnak, az MTA-ELTE Statisztikus Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársának és Sütő Andrásnak, a fizikai tudomány doktorának, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadójának.
A tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett újságírói munkássága elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjat kapott Liebhardt Ágota, a Magyar Rádió újságírója, Torda Júlia, az Inforádió tudományos és közéleti rovatának vezetője, valamint Pásztor Zoltán, a Magyar Rádió felelős szerkesztője.
Új tagokat választott az Akadémia
Új tagokat választott hétfőn, zárt ülésen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése Budapesten.
Az Akadémia tájékoztatása szerint a 28 új, levelező tag között van Erdő Péter bíboros, egyház- és kánonjogász, Csaba László közgazdász, Lamm Vanda jogász és Nusser Zoltán agykutató, az MTA legfiatalabb, 39 esztendős tudósa.
Az elnökség javaslatára 41 eddigi levelező tagot a MTA rendes tagjává választottak. Az Akadémia rendes tagja lett többek között Falus András immunológus, Kádár Béla közgazdász, az Antall-kormány egykori minisztere, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem volt rektora, Tulassay Tivadar, az intézmény jelenlegi vezetője, és Vajda Mihály filozófus.
Külső tagnak 23 tudóst szavazott meg az MTA közgyűlése.
Az Akadémia 31 külföldi tudóst az MTA tiszteleti tagjává választott, köztük hét Nobel-díjast.
Az MTA tiszteleti tagja lett Alekszej Abrikoszov orosz származású, amerikai tudós (fizikai Nobel-díj, 2003), a svájci Werner Arbert (orvosi Nobel-díj, 1978), az izraeli Avram Hershko (kémiai Nobel-díj, 2004), Daniel Kahneman amerikai közgazdász (Nobel-díj, 2002), a tajvani születésű Yuan-Tseh Lee (kémiai Nobel-díj, 1986), a német Bert Sakmann (kémiai Nobel-díj, 1991) és a svéd Wiesel Torsten (orvosi Nobel-díj, 1981).
Az MTA elnökségének határozata szerint az Akadémia tagjainak létszáma nem lehet több 365-nél, az alapszabály értelmében pedig a 70 évesnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200-at.
Az Akadémia tagjainak száma a 28 új akadémikus megválasztásával elérte volna a maximális 365-öt. Mivel Bócsa Iván akadémikus múlt pénteken elhunyt, az MTA tagjainak száma jelenleg 364.
Szavazati joggal az Akadémia rendes és levelező tagjai rendelkeznek.
Levelező taggá az választható, aki magyar állampolgár, az MTA doktora, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik, és tudományát elismerten és különösen alkotó módon műveli.
Rendes tag az a levelező tag lehet, aki megválasztása óta jelentős tudományos eredményeket ért el.
Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát magas színvonalon műveli és kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.
Tiszteleti tag az a külföldön tevékenykedő tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.
(MTI)
hadsereg
Zelenszkij könyörtelen, már a 60 évnél idősebbeket is toborozzák a hadsereghez
