Felcsendült az Örömóda, aláírták az EU reformszerződését

A lisszaboni Jeromos kolostorban csütörtökön az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei aláírták az EU reformszerződését; Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter a sorban tizenhatodikként látta el kézjegyével a dokumentumot.

MNO
2007. 12. 13. 17:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Örömóda hangjaira kezdődött aláírási ceremónián minden tagország állam- vagy kormányfője és külügyminisztere révén képviseltette magát. Kivételt az Egyesült Királyság jelentett, mivel a britek részéről csak David Miliband külügyminiszter írt alá, Gordon Brown miniszterelnök belpolitikai elfoglaltságai miatt a nap folyamán később érkezik a portugál fővárosba és írja alá a dokumentumot. A nemzeti nyelv szerinti ábécé-sorrendben elsőként Guy Verhofstadt belga miniszterelnök írta alá a dokumentumot, utolsóként pedig éppen David Miliband.

Ez a jövő szerződése – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében José Socrates, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke. Socrates kiemelte: a tagállamok között új egyensúlyt teremt a szerződés, ami az európai polgárok számára új lehetőségeket nyújt jogaik gyakorlására. Mint mondta, a dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem. "Európa modernebbé, hatékonyabbá fog válni" – fogalmazott José Socrates. A szerződés a tagállamok egyenlőségén alapul, de a nemzeti identitás fontossága sem csökken – közölte a portugál miniszterelnök.

A szintén portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a 27 tagállam újraegyesül a szabadság és a demokrácia körül. "Az EU az állampolgárokat akarja szolgálni és a globális kihívások elleni fellépést. Európa több akar lenni, mint egy kontinentális szereplő" – fűzte hozzá Barroso. A brüsszeli bizottság elnöke elismerését fejezte ki Angela Merkel német kancellárnak a lisszaboni szerződés előkészítéséért, a Berlini Nyilatkozatért. Barroso kiemelte José Socrates szerepét is a reformszerződés tető alá hozásában. Üdvözölte a döntéshozatali rendszer megváltozását, az intézményrendszerrel kapcsolatos viták rendezését. Barroso kitért arra, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába, az európai állampolgároknak pedig nagyobb lehetőségük nyílik jogaik érvényesítésére azzal, hogy egymillió aláírással jogszabály megalkotását kezdeményezhetnek az Európai Bizottságnál. "Ötven évvel a római szerződés aláírása után elégedettek lehetünk azzal, amit elértünk" – fogalmazott José Manuel Barroso.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke méltatta, hogy az EP strasbourgi épületében Socrates és Barroso társaságában aláírta az Alapvető Jogok Chartáját, amire a lisszaboni szerződés egyik cikkelye hivatkozik. A reformszerződés kötelezővé teszi a charta alkalmazását a tagállamok számára – igaz, Nagy-Britannia és Lengyelország ez alól részlegesen felmentést kapott -, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét is. Az EP elnöke azt mondta, azt akarják, hogy a lisszaboni szerződés 2009. január 1-jén hatályba lépjen, az azt követő júniusi EP-választáson pedig már ennek tudatában voksolhatnak az állampolgárok. A reformszerződést a tagállamoknak még ratifikálni kell; a magyar kormány szándékai szerint az Országgyűlés még az idén, az elsők között hagyná jóvá a dokumentumot. A huszonhetek állam- és kormányfői által aláírt dokumentum a tervek szerint 2009-ig új jogi alapokra helyezi az EU működését.

(dunatv.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.