Vitézy Dávid – aki a civil szervezetben betöltött pozícióján kívül a BKV felügyelőbizottságának Fidesz által delegált tagja – elmondta: a közlekedési vállalat és a főváros vezetése körülbelül egy éve spórolással és a tartalékok kihasználásával, de járatritkítás nélkül vállalta a BKV működésének nullszaldóssá tételét. Vitézy szerint ez a program megbukott, mert a BKV 2007-re 8,9 milliárd forintos veszteséggel számol, s ezt a hiányt járatritkításokkal akarják eltüntetni.
A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén a képviselők elé kerülő előterjesztés bizonyítja: a vállalat járatritkításokra készül, hogy csökkentse a veszteséget. A civil szervezet vezetője hozzátette: ha a BKV a teljesítmény csökkentésével pénzt akar megspórolni, akkor az létszámleépítéssel is jár, mivel a költségek legnagyobb részét a bérek teszik ki. Vitézy Dávid a BKV előkészítő anyagaira hivatkozva elmondta: a közlekedési társaság a 200 legkorszerűtlenebb autóbusz forgalomból való kivonását tervezi, ez a buszforgalom körülbelül 17 százalékos leépítését jelenti.
A BKV „gondolatban” már eladta...
A civil szervezet vezetője szerint a BKV „gondolatban” már eladta az óbudai buszgarázst, leselejtezte ezeket a buszokat és „kirúgta” a járművezetőket. Vitézy szerint nem állják meg a helyüket a BKV és a főváros vezetésének a járatok menetrendjét rögzítő paraméterkönyv módosítására vonatkozó érvei, mivel a fővárosi közlekedésben funkcionális párhuzamosságok nincsenek, az Európai Unió úgynevezett zöld könyve nem tartalmaz irányelveket a teljesítménycsökkentésre, és hiába lett kevesebb Budapest lakossága, az agglomerációba kiköltözők továbbra is bejárnak Budapestre.
A VEKE vezetője azt mondta: a járatritkítások ellenére a BKV vesztesége a későbbiekben újratermelődik, mivel az utasok egy része elpártol a BKV-tól, így csökkennek a vállalat bevételei, s így a normatív állami támogatás is kevesebb lesz.
A BKV szerint nincs bukás
Somodi László, a BKV forgalmi vezérigazgató-helyettese az elhangzottakra reagálva azt mondta: 2007-ben 9 milliárd forinttal sikerült javítani a vállalat gazdálkodási eredményét, így nem lehet a reorganizációs program megbukásáról beszélni. Azzal kapcsolatban, hogy a BKV a járatok ritkításával pótolná a veszteséget, a vezérigazgató-helyettes azt mondta: korai arról beszélni, hogy milyen értékben változik majd a paraméterkönyv, hiszen arról később lesz döntés, ezen kívül a módosítás nem fogható fel pusztán gazdálkodási kérdésként. Vitézy Dávid szavaira reagálva Somodi úgy fogalmazott: hiába járnak vissza a fővárosba az agglomerációba költözők, a BKV-t igénybe vevők száma évről évre százalékban mérhetően csökken, így a társaság bevételei is.
A létszámleépítésekkel kapcsolatban Somodi László elmondta: ha a kötöttpályás közlekedést helyezik előnybe, vagy a szóló buszokat csuklós járművekkel váltják ki, akkor adott számú utas kevesebb járművezetőt igényel, de a BKV jelenleg több száz fős járművezetői hiánnyal küzd, így buszvezetők elbocsátásáról nem lehet beszélni.
A buszgarázs- és kocsiszín-bezárásokat illetően a vezérigazgató-helyettes a távirati irodának kifejtette: a zuglói kocsiszín kapacitása alacsony, kihasználtsága akkor volt magas, amikor még a Rákóczi úton is közlekedett villamos, így valóban felvetődött a bezárása. Ezen kívül egy másik kocsiszín megszüntetése is szóba került, de változatlan villamosközlekedés mellett ez már komolyabb előkészítést igényel. A BKV a jelenlegi teljesítmény mellett nem tud bezárni autóbuszgarázst, így a kérdésre Somodi László szerint a paraméterkönyv módosításakor érdemes visszatérni.
(mti)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!