Hitelválság – dolgoznak a kételyek eloszlatásán

Több nagy amerikai bank jelentős veszteségekről számol be és külföldről próbál tőkeinjekcióhoz jutni, miközben a központi bankok folytatják decemberben meghirdetett rendkívüli árveréseiket a bankközi piacon: sorsdöntő események hete előtt áll a tavaly nyár végén nemzetközivé szélesedett „nem elsőrendű válság”.

Ennek előérzetére és a Fed hó végére – január 30-án – várt, fél százalékpontos újabb kamatcsökkentésének reményére hétfőn tovább csökkentek az év vége felé rekordokat döntő bankközi kamatok, és a dollár esett. A világ mértékadó központi bankjai, a Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svájci központi bank és mások részvételével december közepén egyeztetett, és célzott együttműködést hirdettek az elapadt, illetve megdrágult bankközi likviditás javítására. Ideiglenes jelleggel pótlólagos aukciókat tartanak, bővítendő a hitelellátást a rövid lejáratú kölcsönök bankközi piacán, növelik a fedezetként elfogadott értékpapírok körét a kereskedelmi bankok számára, és devizacsere-vonalakat is megnyitnak, így tarthatnak a Feden kívül más központi bankok is dollárárveréseket.

A nem elsőrendű amerikai jelzálogadósok évek óta megjósolható fizetési nehézségei tavaly ősszel kezdtek felgyülemleni, magukkal rántva az adósságaikra alapozott származékos termékeket világszerte. A hitelszűke lényegében a nagybani, bankközi piacra korlátozódott, a rövid lejáratú finanszírozás megnehezült, mert a bankok nem szívesen kölcsönöznek egymásnak rövid lejáratra, nem tudván, ki, mennyire van kitéve a kétes értékpapírok kockázatának. Mivel a „válság” ily módon többé-kevésbé kezelhető, viszonylag szűk körben maradt, a központi bankok beavatkozása érezteti hatását. Igazi reálgazdasági összeomlás vagy spekuláció ellensúlyozására a központi bankok pénze messze nem lenne elegendő, amint azt már az 1992-es brit fontválság látványosan bizonyította.

A kiskereskedelmi hitelpiacon nincs válság, az M3-as pénzellátás az euróövezetben továbbra is hónapról hónapra rekordütemben bővül tizenkét havi összehasonlításban. Mindenesetre a bonyodalmaknak még messze nincs vége, és az EKB-nak ez jó alkalom, hogy figyelmeztessen mindenkit: a béreken kell takarékoskodni, különben a pótlólagos piaci pénzforrások és az esetleges kamatcsökkentések az infláció gyorsulásához vezethetnek. – Még nem világos, mi lesz ennek a felfordulásnak a hatása a reálgazdaságban, tehát semmi esetre sincs itt az ideje lazaságnak a bérek, fizetések és a költségek terén – idézte az EKB igazgatótanácsának egyik tagját, Lorenzo Bini Smaghit hétfőn a La Repubblica című olasz lap.

MTI