Hitelválság – dolgoznak a kételyek eloszlatásán

Több nagy amerikai bank jelentős veszteségekről számol be és külföldről próbál tőkeinjekcióhoz jutni, miközben a központi bankok folytatják decemberben meghirdetett rendkívüli árveréseiket a bankközi piacon: sorsdöntő események hete előtt áll a tavaly nyár végén nemzetközivé szélesedett „nem elsőrendű válság”.

A legnagyobb amerikai bank, a Citigroup Inc. akár 24 milliárd dollár értékpapír-veszteség leírására kényszerülhet, és 20 ezer alkalmazottjától válhat meg költségcsökkentési és tőkeemelési terve keretében, közölte a CNBC gazdasági hírtelevízió. Számos elemző arra számít, hogy a Citigroup felfüggeszti az osztalék kifizetését, vagy csökkenti annak összegét, évi 10 milliárd dolláros takarékossági tervét támogatandó. Közben majdnem készen van a Citigroup rövid időn belül második tőkeemelésének összeállítása: a csoport 14 milliárd dollár új befektetést remél kínai, kuvaiti és más külföldi állami forrásokból, írta a Financial Times hétfőn.

Hírek szerint az egyik reménybeli befektetőnek, a kínai állami China Development Banknek még kétségei vannak, mielőtt kiutalná a tőle várt 2 milliárd dollárt, de dolgoznak a kételyek eloszlatásán. November végén készült el az előző megállapodás arról, hogy Abu Dzabi olajsejkség állami befektetési alapja 4,9 százalékot vásárol a Citigroupból 7,5 milliárd dollárért a „nem elsőrendű válság” okozta értékvesztés részleges áthidalására. A legnagyobb amerikai értékforgalmazó, a Merrill Lynch & Co Inc. decemberben szintén 7,5 milliárd dollárt kapott a szingapúri állami befektetési alaptól, a Temasek Holdingstól. A Merrill Lynchnek is a „nem elsőrendű válság” miatt kellett a pénz, miután a harmadik negyedben 8,4 milliárd dolláros értékleírásra kényszerült a nem elsőrendű jelzálogkölcsönökhöz kapcsolódó, származékos értékpapírjainak összeomlása miatt.

A The New York Times szerint a Merrill Lynch rövidesen további, összesen 15 milliárd dollárnyi értékleírásról ad számot, és szintén újabb tőkeemelést szervez: ezúttal 4 milliárd dollárt kér külföldi alapoktól, köztük a kuvaiti állami Kuwait Investment Authoritytől. December közepén egy másik nagy amerikai befektetési bank, a Morgan Stanley is tőkepótlást kapott 5 milliárd dollár erejéig a kínai állami befektetési alaptól, a China Investment Corp.-tól. A Morgan Stanley eddig 9,4 milliárd dolláros értékvesztést jelentett a nem elsőrendű jelzálogkölcsön-papírok miatt. A svájci UBS hasonló ügyletben 9,75 milliárd dollárt kapott egy másik szingapúri állami alaptól, a Government of Singapore Investment Corporationtől (GIC). Az amerikai központi tartalékbankrendszer, a Fed ezen a héten újabb 30 milliárd dolláros árverést hirdet, és az Európai Központi Bank, a Svájci Nemzeti Bank és a brit központi bank, a Bank of England is folytatja rendkívüli dollárárveréseit a kereskedelmi bankok számára.

Ennek előérzetére és a Fed hó végére – január 30-án – várt, fél százalékpontos újabb kamatcsökkentésének reményére hétfőn tovább csökkentek az év vége felé rekordokat döntő bankközi kamatok, és a dollár esett. A világ mértékadó központi bankjai, a Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svájci központi bank és mások részvételével december közepén egyeztetett, és célzott együttműködést hirdettek az elapadt, illetve megdrágult bankközi likviditás javítására. Ideiglenes jelleggel pótlólagos aukciókat tartanak, bővítendő a hitelellátást a rövid lejáratú kölcsönök bankközi piacán, növelik a fedezetként elfogadott értékpapírok körét a kereskedelmi bankok számára, és devizacsere-vonalakat is megnyitnak, így tarthatnak a Feden kívül más központi bankok is dollárárveréseket.

A nem elsőrendű amerikai jelzálogadósok évek óta megjósolható fizetési nehézségei tavaly ősszel kezdtek felgyülemleni, magukkal rántva az adósságaikra alapozott származékos termékeket világszerte. A hitelszűke lényegében a nagybani, bankközi piacra korlátozódott, a rövid lejáratú finanszírozás megnehezült, mert a bankok nem szívesen kölcsönöznek egymásnak rövid lejáratra, nem tudván, ki, mennyire van kitéve a kétes értékpapírok kockázatának. Mivel a „válság” ily módon többé-kevésbé kezelhető, viszonylag szűk körben maradt, a központi bankok beavatkozása érezteti hatását. Igazi reálgazdasági összeomlás vagy spekuláció ellensúlyozására a központi bankok pénze messze nem lenne elegendő, amint azt már az 1992-es brit fontválság látványosan bizonyította.

A kiskereskedelmi hitelpiacon nincs válság, az M3-as pénzellátás az euróövezetben továbbra is hónapról hónapra rekordütemben bővül tizenkét havi összehasonlításban. Mindenesetre a bonyodalmaknak még messze nincs vége, és az EKB-nak ez jó alkalom, hogy figyelmeztessen mindenkit: a béreken kell takarékoskodni, különben a pótlólagos piaci pénzforrások és az esetleges kamatcsökkentések az infláció gyorsulásához vezethetnek. – Még nem világos, mi lesz ennek a felfordulásnak a hatása a reálgazdaságban, tehát semmi esetre sincs itt az ideje lazaságnak a bérek, fizetések és a költségek terén – idézte az EKB igazgatótanácsának egyik tagját, Lorenzo Bini Smaghit hétfőn a La Repubblica című olasz lap.

MTI