Ennek előérzetére és a Fed hó végére – január 30-án – várt, fél százalékpontos újabb kamatcsökkentésének reményére hétfőn tovább csökkentek az év vége felé rekordokat döntő bankközi kamatok, és a dollár esett. A világ mértékadó központi bankjai, a Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svájci központi bank és mások részvételével december közepén egyeztetett, és célzott együttműködést hirdettek az elapadt, illetve megdrágult bankközi likviditás javítására. Ideiglenes jelleggel pótlólagos aukciókat tartanak, bővítendő a hitelellátást a rövid lejáratú kölcsönök bankközi piacán, növelik a fedezetként elfogadott értékpapírok körét a kereskedelmi bankok számára, és devizacsere-vonalakat is megnyitnak, így tarthatnak a Feden kívül más központi bankok is dollárárveréseket.
A nem elsőrendű amerikai jelzálogadósok évek óta megjósolható fizetési nehézségei tavaly ősszel kezdtek felgyülemleni, magukkal rántva az adósságaikra alapozott származékos termékeket világszerte. A hitelszűke lényegében a nagybani, bankközi piacra korlátozódott, a rövid lejáratú finanszírozás megnehezült, mert a bankok nem szívesen kölcsönöznek egymásnak rövid lejáratra, nem tudván, ki, mennyire van kitéve a kétes értékpapírok kockázatának. Mivel a „válság” ily módon többé-kevésbé kezelhető, viszonylag szűk körben maradt, a központi bankok beavatkozása érezteti hatását. Igazi reálgazdasági összeomlás vagy spekuláció ellensúlyozására a központi bankok pénze messze nem lenne elegendő, amint azt már az 1992-es brit fontválság látványosan bizonyította.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!