Tõkéczki László: A hazai antifasiszták puszta kiváltságvédők egy egyre romló helyzetű társadalom közegében. Ha ők tényleg félnek, akkor csak kiváltságaikat féltik – a néphez semmi közük. Mert azt nem faji eszmék, hanem a tönkretevő korlátlan szabadpiac, munkanélküliség, bűnözés és már a gyerekeit is veszélyeztető kilátástalanság fenyegeti. Az antifasiszta mai kormány működése nyomán. Egy műveletlen technika szakos politikus és szintén jórészt műveletlen holdudvarának a saját megszorító, népnyúzó politikájától kellene elhatárolódnia. Ne higgyék azt, hogy egy megrendelt (vagy a szomszédságban kárörvendően haszonelvűen magyarellenes) nemzetközi sajtókórus valamit is jelent. Sajnos ma nálunk már sokak egzisztenciájáról van szó. A nagy fosztogatás és a haveroknak való osztogatás közben újabb egyensúlyi tervezetek készülnek a magyarság zömében már üres zsebére, s közben zúg a milliárdokkal táplált hazug, logikátlan és a többség jövőjének vesztét leplező pártpropaganda. Nos, ez szüli meg a társadalmi ellenállást, s akár az egyáltalán nem kívánatos erőszakot is. Ezt éppen lehet fasizmusnak is nevezni, az a folyamat lényegén nem változtat. Vesztüket érző politikusok szoktak (ál)veszélyt generálva menekülőutakat keresni. De itt már, úgy tűnik, a lejtőn nem lehet megállni. Egy tökéletesen antiszociális kormány és az azt hordozó szociálisan teljesen érzéketlen csoportok, amelyek ezenfelül még nemzeti nihilisták is, s az erkölcsiség morzsáit sem képesek felmutatni, lehetnek kommunista vagy balos társutas értelemben jó antifasiszták, de a történelem már megítélte őket.
(Magyar Nemzet, 2008. január 10.)

Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz