időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Csányi: Nem kell aggódni a devizaalapú hitelezés miatt

MNO
2008.02.14. 15:16

Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú és különösen a jenalapú hitelezés kockázataival kapcsolatban. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jen, korábbi árfolyammozgását figyelembe véve, egyáltalán nem nevezhető kockázatosabbnak, mint például a svájci frank.

Az elmúlt héten még több lap is arról írt, hogy hamarosan közös közleményben figyelmeztet a japánjen-hitelezés terjedésének veszélyeire a jegybank, a bankfelügyelet és a Pénzügyminisztérium. A monetáris tárca szerint az árfolyamkockázat miatt ez nemcsak az ügyfeleknek, de a bankoknak is kockázatos lehet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete akár magasabb tartalékolást is előírhat a kereskedelmi bankoknak, ha túl kockázatosnak ítélik hitelállományuk összetételét. A hiteligénylők az euró- és a svájcifrank-alapú hitelekkel is jelentős árfolyamkockázatot vállalnak, ám az állam szerint a japán valuta árfolyama és az ottani kamatszint nagyobb mértékben ingadozhat. Ezért csak rövid távra és csak elegendő tartalék mellett javasolják a távol-keleti valutában történő hitelfelvételt. Az újonnan felvett hitelek 5-10 százaléka már jenalapú Magyarországon, míg a többi európai országban nem éri el az 1 százalékot.


Az OTP a jenalapú hitelek kihelyezésénél az ügyfelek és a saját kockázatának csökkentésére szigorúbb feltételeket alkalmaz – például a hitelképesség és a fedezet esetén magasabb összegű feltételeket szab. Egyben lehetőséget biztosít az ügyfeleknek a hitel devizaalapjának módosítására, amire csak a deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbözetet fizetteti meg.

Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese valószínűtlennek nevezte, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban, amikor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi ilyen jellegű hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euróárfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené.

Hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés visszaszorítására a legjobb lehetőség az infláció visszaszorítása lenne, például az állami kiadások mérséklésével, hiszen például Csehországban és Szlovákiában, ahol alacsony a pénzromlás üteme, jellemzően nincs kereslet a devizaalapú hitelekre. Értelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztratív korlátokat vessenek ki, például korlátozzák a tartalékolási szabályokkal vagy más módon a kihelyezhető devizaalapú hitelek arányát a portfólióban. Szerinte a kockázat ugyanis elsősorban nem a bankok, hanem az ügyfelek kockázata, amit egy ilyen intézkedés nem érintene.

Számításai szerint a forintnak mintegy 50 százalékkal kellene gyengülnie a jennel szemben ahhoz, hogy a jenalapú hitel kedvezőtlenebb legyen, mint a forint alapú hitel, de még ekkor sem biztosan, hiszen a forintkamatpálya a makrogazdasági politika miatt bizonytalan.

(MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.