A JP Morgan pénzügyi szolgáltató átfogó heti térségi elemzése szerint a magyarországi belső kereslet a költségvetési megszorítások nyomán már recesszióban van, a gazdasági növekedés pedig tíz éve nem volt olyan lassú, mint tavaly.
Ráadásul a ház azzal számol, hogy az általa várt euróövezeti lassulás a következő negyedévben visszafogja a magyar exportnövekedést is, ami részben semlegesíti a belső kereslet várható élénkülését.
A cég előrejelzési modellje szerint ha az amerikai gazdaság recesszióba süllyed, akkor az idei első és második negyedévben rendre egy százalékkal csökkenne éves szinten az amerikai GDP-érték, a két utolsó negyedben pedig egy, illetve két százalékkal növekedne.
E forgatókönyv alapján az euróövezeti növekedés üteme a második, a harmadik és a negyedik negyedévben az amerikai recesszió elkerülésének esetére jelzett 1,2, 2,3 és ismét 2,3 százalék helyett rendre fél, fél, illetve másfél százalék lenne.
A JP Morgan londoni elemzői mindenképpen számolnak az idén euróövezeti kamatcsökkentéssel, de amerikai recesszió esetére azt jósolják, hogy a valutauniós jegybank (EKB) a jelenlegi négyszázalékos kamatszintről egy teljes százalékpontos enyhítést hajt végre; amerikai recesszió nélkül fél százalékpontos euróövezeti csökkentést valószínűsítenek a ház szakértői.
Az elemzés szerint recessziós környezetben az amerikai Federal Reserve a jelenlegi két és fél százalékról másfél százalékra, recesszió nélkül 2,25 százalékra csökkenti irányadó szövetségi napikamat-célját az év végéig.
A JP Morgan előrejelzése szerint a magyarországi növekedés 2008 egészére kétszázalékos lesz, de ezt a prognózist „erősödő, lefelé ható kockázatok” terhelik. Mindeközben az infláció jó eséllyel még 2009 egészében is a cél felett marad.
Ebben a „kedvezőtlen növekedési és inflációs elegyben” a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dilemmája az, hogy kamatemeléssel támogassa-e meg a forintot, megvédve antiinflációs politikájának hitelességét gyenge növekedés közepette is, vagy lazítson a pénzügypolitikán, miközben növekszenek az inflációs kockázatok.
Az elemzés szerint mindent egybevetve a kamatemelés az „optimálisnál rosszabb” megoldás lenne a jelenlegi környezetben; a ház a lehetséges egyéb eszközök között említi a forint árfolyamsávjának eltörlését.
A hét végén egy másik nagy londoni befektetési bankcsoport ugyanezzel a megfogalmazással nevezte szükségtelennek a magyarországi kamatemelést. A Merrill Lynch e témának szentelt külön elemzésében az állt: a forintra nem a globális hangulat, hanem „spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak”, és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az „optimálisnál rosszabb” megoldás lenne a kamatemelés.
A Merrill Lynch szerint ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések „arzenálja” áll bármikor rendelkezésére: ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.
A JP Morgan hétvégi előrejelzése szerint mindazonáltal mégis valószínű, hogy az MNB kamatot fog emelni, ha a forint nem erősödik vissza „meggyőző módon” a 260-as euróárfolyam alá. Az elemzés szerint már ebben a hónapban lehetséges egy negyed százalékpontos kamatemelés, jóllehet „még” nem ez a ház alapeseti forgatókönyve. A londoni elemzői közösségben vannak ennél jóval agresszívabb előrejelzések is. A Goldman Sachs prognózisa szerint az MNB monetáris tanácsa már februári ülésen fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, és az év végéig az így kialakuló nyolc százalékon hagyja az alapkamatot.
(MTI)
