Megugró infláció, csökkenő reálbérek – Románia leköröz minket?

Lapértesülés szerint miközben a többi régiós új tagállamban erős volt a reálbér-növekedés 2007-ben, Magyarországon közel öt százalékkal csökkentek a keresetek a vártnál magasabb hazai infláció, illetve az állami elvonások fokozása miatt. Romániában kiugróan, 15 százaléknál is gyorsabb ütemben nőtt a fizetések reálértéke, de a visegrádi térség országaiban is érezhető emelkedést regisztráltak – kivéve hazánkat.

Kelet- és Közép-Európa legtöbb államában erős volt a reálbér-növekedés 2007-ben, Magyarországon azonban közel öt százalékkal csökkent a keresetek reálértéke a vártnál magasabb hazai infláció, illetve az állami elvonások fokozása miatt. Hazánkban novemberben a nettó átlagkereset 113 ezer forint volt, míg például Szlovákiában a harmadik negyedévi, nettó 15 806 koronás (121 700 forintos) jövedelem meghaladta a magyart – állítja a Világgazdaság.

A múlt év egyik versenyképességi nyertesének Szlovákia számít az OECD adatai szerint: északi szomszédunk tavaly enyhén növelte versenyképességét a darabbérköltségek terén, miközben a munkavállalók 4,2 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhettek el. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor némileg nőttek a darabbérköltségek a múlt évben, ez elsősorban a két ország nemzeti valutája, a korona és a zloty jelentős erősödésével függ össze – írja a lap.

Magyarországon a bérek alakulását illetően egyelőre a fentiekkel ellentétes irányú változások figyelhetők meg. A hazai nettó reálkeresetek átlagosan 4,7 százalékkal mérséklődtek tavaly novemberig, e mögött egyrészt az előzetes várakozásoknál is magasabb, nyolcszázalékos éves infláció, másrészt az adó- és járulékváltozások álltak. Ez az utóbbi 12 év legnagyobb reálcsökkenése.

A tavalyi költségvetési megszorítások nem csak a közterhek emelkedésében érhetők tetten, a kiadáslefaragás jegyében jelentős elbocsátásokkal is jártak. A nagyjából százezer, utcára került állami alkalmazottnak azonban csak kisebb része tudott a keresletszűküléstől sújtott magánszektorban elhelyezkedni, így a foglalkoztatottság is visszaesést mutatott tavaly. Félő azonban, hogy a jelentős társadalmi feszültségekkel járó jövedelemcsökkenés a következő években magasabb béremelési igények formájában erősebb inflációs nyomást okozhat.

(Világgazdaság)