A Fővárosi Cigány Önkormányzat tavaly március 20-án alakult meg, és a kisebbségi törvény szerint a fővárosi kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit a fővárosi önkormányzatnak kell biztosítania. A Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztálya szeptember elején kérelmezte is a józsefvárosi önkormányzat polgármesteri hivatalának jogi osztályán, hogy a Szilágyi utca 5. szám alatti egykori tüdőgondozó helyiségét irodává minősítse át. A fővárosi önkormányzat ugyanis ebben a VIII. kerületi helyiségben biztosítana helyet a Fővárosi Cigány Önkormányzatnak. A kérelmet a kerületi önkormányzat illetékes osztálya október végén elutasította, mert az említett társasház közgyűlése az egykori tüdőgondozó helyiségének irodává minősítéséhez nem járult hozzá. A döntést azzal indokolták, hogy az iroda létrehozása „a lakóközösség nyugalmát, öregek, gyerekek szociális, biztonsági érzését negatív irányban befolyásolná”.
A Főpolgármesteri Hivatal az ügyben a közigazgatási hivatalhoz fordult, amely új eljárásra kötelezte az elsőfokú építésügyi hatóságot. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa szerint a társasház közgyűlésének határozata „a joggal való visszaélés körébe tartozik”. Kállai Ernő megjegyezte: a nem lakás céljára szolgáló helyiséget tüdőgondozóként használták, vagyis ott korábban feltehetőleg jelentős ügyfélforgalom zajlott. A kisebbségi önkormányzati iroda ezzel szemben elsődlegesen a kilenctagú képviselő-testület és az adminisztratív munkatársak tevékenységének helyszínéül szolgál, vagyis az ott folyó munka nem járna a lakók nyugalmának zavarásával, és az indokolás azért sem helytálló, mert a létrehozni kívánt iroda önálló külső bejárattal rendelkezik – fűzte hozzá.
A kisebbségi ombudsman az MTI-nek azt mondta: az építésügyi hatóság a társasházi közgyűlés határozatának érvényességét nem vizsgálhatja, így a helyiség irodává alakítása csak egy hosszadalmas közigazgatási, valamint bírósági eljárás után történhetne meg. Kállai Ernő levélben arra kérte Demszky Gábor főpolgármestert, hogy mivel közel egy éve húzódik a testületi működéshez szükséges helyiség használatba adása, soron kívül vizsgálja meg, milyen más helyiség bocsátható a becslések szerint közel százezer fős fővárosi roma közösség képviseletére választott önkormányzat rendelkezésére. Természetesen csak olyan helyiség használatba adásáról lehet szó, amelyet a Fővárosi Cigány Önkormányzat iroda céljára alkalmasnak tart – tette hozzá.
A Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke megalázónak tartja a kialakult helyzetet. Makai István az MTI-nek vasárnap úgy fogalmazott: jelenleg „az utcáról dolgoznak”, a törvény szerint előírt közgyűléseket „szívességi alapon” csak kerületi kisebbségi önkormányzati irodákban, a megbeszéléseket pedig sokszor saját lakásán tudják megtartani. „Munkánkat infrastruktúra nélkül végezzük, és a kialakult helyzet miatt a működésünk, meghirdetett programjaink is veszélybe kerültek” – mondta a távirati irodának az FCÖ elnöke. Emlékeztetett, még február elején együttműködési megállapodást kötöttek a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal, hogy egy intézményesített rendszer kiépítésével elősegítsék a budapesti romák foglalkoztatását, szakképzését. Makai István közölte: azért fordult a kisebbségi ombudsmanhoz, mert a közigazgatási hivatalnak négy hónapjába telt amíg az ügyben döntést hozott, és úgy véli, ez a „jogi hercehurca” akár a ciklus végéig is eltarthat. Ha kell, az Országgyűléshez fordulnak a működési feltételek biztosítása miatt – jelentette ki az FCÖ elnöke.
(MTI)
Angelina Jolie
Horváth József: Angelina Jolie Ukrajnában jóemberkedik
