Jövedelmünk 27 százalékát fordítjuk élelmiszerre

Rendkívül nehéz helyzetbe került az élelmiszeripar, mivel az alapanyagárak az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek, továbbá az emberek anyagi lehetőségei szűkültek, azaz mérséklődött a fizetőképes kereslet – jelentette ki az ÉFOSZ főtitkára. Folláth Györgyné szerint az idén szintén jelentős élelmiszer-drágulásra lehet számítani.

A múlt évben Magyarországon az élelmiszer-ipari termelés 4,7 százalékkal, a belföldi értékesítés pedig 5,6 százalékkal csökkent – hangoztatta Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke csütörtökön Budapesten, a szövetség küldöttközgyűlésén. Folláth Györgyné, az ÉFOSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: az élelmiszeripar azért került rendkívül nehéz helyzetbe, mivel az alapanyagárak az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedtek, továbbá az emberek anyagi lehetőségei szűkültek, azaz mérséklődött a fizetőképes kereslet. Magyarországon az emberek jövedelmük 27 százalékát fordítják élelmiszerre.

A múlt évben az élelmiszer-ipari ágazat árbevétele mintegy 2600 milliárd forint körül mozgott. Magyarországon az elfogyasztott élelmiszerek jelentős hányada külföldről származik. Míg az uniós csatlakozást megelőzően a Magyarországon eladott élelmiszerek 90 százaléka belföldi előállítású volt, addig jelenleg ez az arány már csak 75-76 százalékos.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanakkor a múlt évben a magyar élelmiszer-ipari kivitel mintegy 1,65 milliárd eurót tett ki, míg a behozatal mintegy 1,72 milliárd euróra rúgott. Így a magyar élelmiszeripar külkereskedelmi egyenlege csaknem 70 millió eurós negatívummal zárta a múlt évet. Az iparágban nehéz helyzetben van a hús-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás. Kevésbé érzi meg a válságot a gabonafeldolgozó és a tejfeldolgozó ipar. Tavaly az élelmiszerek fogyasztói ára mintegy 11,5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a termelők átadási ára csak 8,5 százalékkal lett magasabb.

Folláth Györgyné szerint az idén szintén jelentős élelmiszer-drágulásra lehet számítani. A közgyűlésen ugyanakkor a szakemberek jelezték, hogy a drágulás mértéke jelentősen függ az élelmiszereket forgalmazó üzletláncok árrésétől, ezt igen magasnak tartották, mivel az 20-30 százalékot is kitesz. A küldöttközgyűlésen jelen volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki szorosabb együttműködést ígért az agrártárca és a szakmai szervezet között.

Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program (UMVP) keretében az élelmiszer-feldolgozóknak is lehetőségük van uniós pénzekre pályázni annak érdekében, hogy korszerűsítsék termelési technológiájukat. Aláhúzta: ezt a lehetőséget az élelmiszer-feldolgozó cégeknek ki kell használniuk, mert a továbbiakban várhatóan már uniós pénzekre nem számíthatnak a feldolgozás modernizálásához. A küldöttközgyűlés Futó Péter helyett Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét választotta az ÉFOSZ első számú tisztségviselőjévé. Boródi Attilát megerősítette ügyvezető elnöki tisztségében. Éder Tamás jelezte, hogy szorosabbra kívánja fűzni a szervezet kapcsolatait a termelői szakmai szervezetekkel, szövetségekkel. Szerinte ugyanis az alapanyag-termelők és a feldolgozók csak együttesen tudják hathatósan érvényesíteni érdekeiket.

(MTI)