A tiltakozó szervezetek szerint a hazai bútorgyártás jelenleg is túladóztatott és túlszabályozott gazdasági környezetben, szűkülő belső piacon próbálja egyre nehezedő feltételek mellett termékeit elhelyezni és a tervezhető, gazdaságos és eredményes termelést megvalósítani.
Nehezményezik, hogy az ágazatot (a foglalkoztatottak több mint 2 százalékát alkalmazó fa- és bútoripart) speciálisan sújtó járulék bevezetését a jogszabály-előkészítő nemhogy érdemben nem, de egyáltalán nem tájékoztatta a tervezett jogszabály-módosításról, vele érdemi egyeztetést nem folytatott. Véleményük szerint a törvényjavaslatban szereplő indoklás a bútoripar ez irányú továbbadóztatásáról mondvacsinált egyetlen célja az adóbevételek növelése. A tervezet szerint a bútorok számottevő kulturális tartalommal bírnak, az átlagosnál nagyobb formatervezés, design testesül meg bennük, ezért kulturális járulékfizetésre kötelezésük indokolt.
A tiltakozók úgy vélik: számos termékcsoport (nem rangsorolva, csupán példaként említve: járművek, autók, háztartási eszközök stb.) sokkal nagyobb design-tartalommal bír, mint a bútoripar termékei, ezért ez a tervezet diszkriminatívan kezeli a bútoripart. Meglátásuk szerint a hazai bútoripar egészét hátrányosan érintő járulék, az amúgy is szerény árbevétel-arányos nyereséget diszkriminatív módon tovább csökkenti, és egyben ellehetetleníti a felzárkózást a környező országokban működő konkurens bútorgyártókhoz, valamint veszélyezteti a bútoripar jelenlegi foglalkoztatási potenciálját.
(MNO)
