A lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,5 százalékkal csökkent – nem utolsó sorban az áfaemelés hatására –, a második és a harmadik negyedévben 0,1-0,1 százalékkal nőtt, az utolsó negyedben 1,5 százalékkal csökkent. 2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,45 százalékkal nőtt. Németország ezzel szűkmarkúságrekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér – ez ugyancsak a legkevesebb Európában –, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.
Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából. Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export. A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét már lassulás jellemezte, ezért tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.
A német kormány október végén az idei előrejelzését 2,0 százalékra rontotta 2,4 százalékról. A német gazdaságkutató intézetek már korábban többnyire 2 százalék alá vitték az előrejelzéseiket. Az Európai Bizottság februárban 1,6 százalékra rontotta előrejelzését az idei német gazdasági növekedésre, a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról. Az idei előrejelzését most hétfőn 1,8 százalékra emelte, és jövőre 1,5 százalékos GDP-gyarapodást tart lehetségesnek Németországban.
MTI
