Németországban mérséklődött az infláció

Németországban áprilisban átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban, közölték a szövetségi statisztikai hivatalban hétfőn előzetes becslésként, a hazai módszer szerint számolva. Márciusban 3,1 százalékos, februárban és előtte januárban 2,8-2,8 százalékos, decemberben is 3,1 százalékos, előtte novemberben 3,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció, az utóbbi a tavalyi csúcs volt.

Miközben az élelmiszerek és az üzemanyagok ütemesen drágultak tovább, az áprilisi enyhülést az hozta, hogy Húsvét után meredeken zuhantak az társasutazások árai, írta a statisztikai hivatal. Az EU-szabvány szerint számolva 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak áprilisban, és 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly áprilisban, az előzetes becslés szerint. Márciusban 3,3 százalékos, februárban és előtte januárban 2,9-2,9 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt, előtte novemberben 3,3 százalékra, a tavalyi csúcsra emelkedett a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva. Tavaly évi átlagban 2,3 százalékos – 1994 óta a leggyorsabb – volt az infláció Németországban, szintén EU-szabvány szerint számolva. A német hangulatmutatók azt jelzik, hogy a „nem elsőrendű válság” és az idén várható gazdasági lassulás miatt van ugyan borúlátás, de ijedtség nincs.

A várakozások az egy évvel korábbi reményekhez képest jóval alacsonyabb szinteken stabilizálódtak, illetve kissé javultak is az év elején, abból a felismerésből, hogy a helyzet egyelőre nem is olyan rossz, mint korábban gondolták. Az összképet a múlt héten váratlanul megzavarta az Ifo intézet vártnál rosszabb vállalati, üzleti hangulatmutatója, előtte a ZEW intézet elemzői, befektetői hangulatmutatója is gyengébb volt a vártnál, de az intézetek szakértői szerint az idei – tavalyinál habár lassúbb – gazdasági növekedés nincs veszélyben. Hétfőn viszont a GfK piackutató német fogyasztói hangulatfelmérése viszonylagos javulást jelzett.

A fő aggodalom az inflációt illeti továbbra is a német gazdaságkutató intézeteknél, ezügyben az áprilisi, egyszeri okkal magyarázható enyhülés még nyilván nem jelez új irányzatot. Az EKB vezetői maguk is minden adandó alkalommal elismétlik, hogy nincs szándékukban kamatcsökkentés az euróövezetben rekordütemű inflációra tekintettel, és mindig figyelmeztetnek a túlzottnak vélt béremelés inflációs következményeire. Ehhez képest Németországban a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a sok beruházás miatt nő – az őszi létszám a legnagyobb volt az ország 1990. októberi újraegyesítése óta –, ugyanezért csökken a munkanélküliség, de az inflációtól tartósan elmaradó, szerény – az egész EU-ban legkisebb ütemű – béremelkedés miatt a javulás nem látszik meg a lakossági fogyasztáson, a GDP-növekedés legfontosabb kínálati oldali tényezőjén.

A lakossági fogyasztás, rendre éves összehasonlításban, tavaly az első negyedévben 0,5 százalékkal csökkent – nem utolsó sorban az áfaemelés hatására –, a második és a harmadik negyedévben 0,1-0,1 százalékkal nőtt, az utolsó negyedben 1,5 százalékkal csökkent. 2006-ban a munkaköltségek közül a bruttó bér átlagosan 1,225 százalékkal emelkedett Németországban, utána tavaly átlagosan 1,45 százalékkal nőtt. Németország ezzel szűkmarkúságrekordot tart az EU-ban, ráadásul ez a bértömeg vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi évi átlagos infláció mellett. Németországban 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér – ez ugyancsak a legkevesebb Európában –, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.

Németországban utoljára 2004-ben emelkedtek a bérek reálértékben: a kétgyerekes átlagos család vásárlóereje 0,4 százalékkal emelkedett. 2006-ban már 1,1 százalékkal, tavaly 1,3 százalékkal csökkent a reálbér átlagosan, derült ki a német kormány márciusban kiadott parlamenti tájékoztatásából. Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása kínálati oldalon továbbra is a beruházás és az export. A német gazdaság tavaly nagyrészt szilárdan teljesített, de az év végét már lassulás jellemezte, ezért tavaly az évi átlagos gazdasági növekedés 2,5 százalékra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékra csökkent a 2006-os 2,9 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.

A német kormány október végén az idei előrejelzését 2,0 százalékra rontotta 2,4 százalékról. A német gazdaságkutató intézetek már korábban többnyire 2 százalék alá vitték az előrejelzéseiket. Az Európai Bizottság februárban 1,6 százalékra rontotta előrejelzését az idei német gazdasági növekedésre, a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról. Az idei előrejelzését most hétfőn 1,8 százalékra emelte, és jövőre 1,5 százalékos GDP-gyarapodást tart lehetségesnek Németországban.

MTI