Új társadalmi egyezségek megkötésére van szükség, hogy létrejöhessen egy olyan egység, amely azt a három követelményt fogalmazza meg, hogy a magyar állam legyen pártatlan, feddhetetlen és tisztelhető – mondta Orbán Viktor Az ország lelke és az egyház című konferencián szerdán a fővárosban. A Fidesz elnöke azon meggyőződésének is hangot adott, hogy ezek a társadalmi egyezségek a későbbi kormányzati munka zsinórmértékéül szolgálhatnak. Az állam pártatlanságáról szólva hangsúlyozta: soha ne merüljön fel, hogy a köz érdeke helyett valamely „részérdekét” szolgálja. Legyen feddhetetlen, azaz azokat a jogi és erkölcsi szabályokat, amelyeket állampolgáraival szemben megfogalmaz, magára nézve is ismerje el kötelezőnek. Orbán természetes emberi igénynek nevezte azt is, hogy „tiszteljük a mindenkori állam vezetőit, az államfőt, miniszterelnököt, a kormány tagjait, az Alkotmánybíróságot”. A jelenlegi politikai helyzetre utalva megjegyezte: Magyarországon adva van egy csődközeli állapot, amelynek problémáit jelentős parlamenti többséggel sem tudták megoldani. Nem tudja ugyanakkor, miért gondolják, hogy ha jelentősen csökkentik ezt a parlamenti többséget, akkor képesek lesznek a problémák megoldására. „A megoldás nem a szűkülés, összehúzódzkodás, hanem éppen a növekedés, az összefogás, a teljes nemzeti egységre való törekvés” – mutatott rá a volt miniszterelnök.
„Hiszünk abban, hogy minél nagyobb a baj, annál közelebb a segítség. A baj nem csak lesújtó erő, hanem a megoldás és a változtatás lehetőségét is magában hordozza” – fűzte hozzá Orbán Viktor. Elmondta, hogy őt személy szerint nagy reményekkel töltötte el, amikor 2001-ben először tették fel tisztességesen a népszámláláskor az embereknek azt a kérdést, hogy vallási hovatartozását illetően mit tartanak magukról, és az a sokakat meglepő végeredmény derült ki, hogy a magyar emberek 75 százaléka tartja magát valamely keresztény felekezethez tartozónak. „A 7,5 millió ember hitvallása azt mutatja, hogy Magyarország lakosságának elsöprő többségében él a valahova tartozás vágya, és a vallásos identitásukat összekötik Magyarország keresztény történelmével és keresztény hagyományával. Ennél jobb, reményt keltőbb jelet aligha kaphat egy ország. Ez így van akkor is, ha változatlan hévvel, és bizony, alig modernizált frazeológiával rendszeresen előtör az egyház- és vallásellenes retorika” – idézi Orbán Viktor szavait a fidesz.hu, aki rámutatott, hogy kifinomult eszközökkel ez ma is zajlik, és áltudományos köntösben újra és újra fellángol a vita az állam és egyház szétválasztásáról. Mint mondta, ha a vallást és az egyházakat a demokrácia régi országaiban – az Európai Unióban és az Egyesült Államokban – is rendre támadják, nincs mit csodálkoznunk azokon az állapotokon, amiket a volt kommunista országokban tapasztalhatunk, ahol a politika ilyen vagy olyan formában, de igen gyakran megpróbál rátelepedni az egyházakra.
Nem fogunk kijutni a mai nehéz helyzetből, ha nem jön létre valóságos népi-nemzeti egység, ehhez azonban nem deklarációkra van szükség, hanem valódi egyezségekre – jegyezte meg. Olyan egyezségekre van szükség, amelyek elérnek valamennyi társadalmi csoportot, a munkából élőket, a fiatalokat, a nőket, a magyar családokat, az idős embereket, a falvakban és a fővárosban élőket egyaránt – tette hozzá. Egyetértés hozható létre abban is, hogy a XXI. században nem állítható szembe a nemzetközi gazdasági versenyképesség és a szociális biztonság – vélekedett. Orbán szerint mind az egyházi embereknek, mind a politikusoknak rendelkezniük kell azzal az „egy igazsággal”, amely feljogosítja őket arra, hogy a közvélemény, illetve a hívek elé álljanak. Ezen semmiféle politikai divat, közszellem, nyomásgyakorlás nem változtat. A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy a közösségi kohéziót fenntartó egyházak és a vallás elleni harc, ha nem is tűzzel-vassal és börtönnel, mint a diktatúra éveiben, de kifinomultabb eszközökkel, ma is zajlik. Újra és újra fellángol, leginkább áltudományos köntösbe bújtatva, egy vita, ami az állam és az egyház szétválasztásáról szól, mintha az állam és az egyház nem volna már „a kelleténél is jobban” szétválasztva.
Orbán Viktor szerint az állam és az egyház szétválasztásának rendszeresen felmelegített álvitája „egy olyan bunkósbot”, amely mindig kéznél van, amikor az egyház vezetői olyan magatartásra próbálják ösztönözni a híveiket, amely ellentétes a korszellemnek mondott liberális felfogással. Kitért arra, hogy jelenleg az egyházak munkáját számos rossz, illetve rossz szándékú pénzügyi gyakorlat akadályozza. Ugyanakkor minél mélyebb a válság, annál világosabb: az egyház szolgálata pótolhatatlan. „Mi értjük, hogy az egyház nem kér, hanem ad. A törvényhozók és a kormányzók dolga, hogy megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket, hogy ne gördítsenek akadályt e szolgálat elé” – fogalmazott. A politika ne akarja előírni az egyházaknak mégoly udvarias formában sem, hogy mit tegyen és mit ne tegyen. Nincs fontosabb, mint hogy Magyarországon legyenek olyan autonóm közösségek, amelyek teszik a dolgukat anélkül, hogy ezt nekik bárki előírná, belső szabadságból, nem figyelve a hatalom tetszésére – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy lesz még olyan politika és közélet Magyarországon, amely társat lát az egyházban, nem pedig pusztán legyűrendő költségvetési tételt.
Semjén: Csak a mellérendeltség fogadható el
Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány közös rendezvényén kiemelte: az állam és egyház viszonyában csakis a mellérendeltség fogadható el. Mint mondta, az állam feladata a vallásszabadság biztosítása állampolgárai számára, de nem kényszerítheti őket kettős adózásra, azaz nem várhatja el tőlük, hogy miután befizették állami adóikat, teljes mértékben fenntartsák keresztény közösségeik intézményeit. A pártelnök utalt arra: a vallásszabadsághoz az is hozzátartozik, hogy az egyház elmondhassa tanítását a társadalomról, ezzel együtt a tudományok és a művészetek terén is kifejezhesse véleményét. Az egyház társadalmi tanításához hozzátartozik az emberi méltóság tiszteletben tartása, amely abból ered, hogy „az embert Isten saját képmására teremtette” – folytatta. Elmondta, a szolidaritás legmagasabb fokát a kereszténység fogalmazta meg a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” parancsolat megfogalmazásával.
Balog Zoltán fideszes képviselő, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a távirati irodának elmondta: arra kívánták felhívni a figyelmet a parlamentben rendezett konferencián, hogy az egyházak az emberek szolgálatában és az áldozatvállalásban fontos szerepet töltenek be. Ismertetése szerint 500 lelkész fogadta el meghívásukat a különböző vallások képviseletében.
(MTI)
Havas
Havas Henrik és a keservesen pergő homokszemek
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!