MISZ: jelentős az innovációs lemaradás

Jelentős az elmaradás a középtávú tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégia végrehajtásában, és nagy veszély, hogy a kormányzati stratégia csak írott szöveg marad, ami tovább súlyosbíthatja az ország leszakadását a nemzetközi mezőnytől az innováció területén - közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) hétfőn.

A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó TTI stratégiát a kormány 2007 márciusában fogadta el. A konkrét megvalósítási lépéseket intézkedési terv részletezi. Az ebben felsorolt, idén március 31-ig esedékes intézkedések nagy része még nem valósult meg. "Ezt igen kritikus mulasztásnak értékeljük" – szögezi le közleményében a MISZ, amely az innováció tényleges és érdemi támogatására, illetve a TTI stratégia maradéktalan végrehajtására hívja fel a kormányzat figyelmét.

A MISZ üdvözli és fontos lépésnek tartja, hogy a kormányzat létrehozta az innovációt felügyelő miniszteri pozíciót. Álláspontja szerint ugyanakkor ez csak akkor hoz változást, ha a tárca nélküli miniszter megkapja a megfelelő politikai támogatást.

A TTI stratégia helyzetelemzést ad és kijelöli a hosszú távú célokat. A dokumentum szerint a legfőbb cél, hogy a magyar gazdaság és társadalom a tudáson és az innováción alapuló új fejlődési pályára lépjen. Ez akkor lehetséges, ha Magyarország tudás-intenzív tevékenységekkel és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékekkel kapcsolódik be a világgazdaságba.

A számszerű célok között szerepel, hogy a vállalati kutatási és fejlesztési (K+F) ráfordítás a GDP arányában a 2005-ben mért 0,37 százalékról 2010-re 0,63 százalékra emelkedjen. A MISZ a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tavalyi elemzésére hivatkozva azt állítja, hogy pusztán ettől nem csökkenne az ország lemaradása. Az ipar szerkezetéből adódóan ugyanis viszonylag kevés a K+F-fel foglalkozó vállalat, "ezért önmagában attól várni a fejlődést, hogy a vállalatok többet költenek majd kutatásra és fejlesztésre, téves stratégia". A HEBC szerint az állami finanszírozású K+F erősítése szükséges.

Az ország lemaradását a MISZ a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy idén áprilisban megjelent tanulmányának megállapításaival érzékelteti. A nemzetközi szervezet Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért című, Magyarország helyzetét elemző jelentésében rámutat, hogy az innovációs teljesítmény és az innováció színvonala a legtöbb elérhető mutató szerint alacsony. Az úgynevezett innovációs intenzitás (a K+F-re fordított kiadások a GDP arányában) tekintetében Magyarország a 24. helyen áll a 30 OECD-tagország rangsorában, alacsony az egy főre jutó szabadalmak száma és a K+F tevékenység néhány nagy nemzetközi vállalatra koncentrálódik.

Az innováció ügyét elősegíteni hivatott állami intézményrendszer működésével kapcsolatban az OECD tanulmánya megjegyzi, hogy az érintett testületek vagy nem üléseznek rendszeresen, vagy nem kapnak érdemi szerepet a politikai döntéshozatalban, az intézményrendszer gyakori átszabása pedig nagy valószínűséggel csökkenti a munka hatékonyságát. A MISZ szerint ezeket a megállapításokat támasztja alá, hogy a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK), a legfelsőbb szintű kormányzati innováció-politikai koordináló és tanácsadó testület legutóbb 2006. januárjában ülésezett.

(mti)