A legtöbb pénzt a pénzbeli juttatásokra, így leginkább az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt. Nagyságrendben ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkát.
Az alap 52 milliárd forinttal járult hozzá a rehabilitációs célokhoz, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához. Ezenfelül csaknem 5 milliárd forinttal segítette az olyan beruházásokat, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, illetve különféle rehabilitációs célú programok megvalósítását szolgálják. Jelentős tétel az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozása. Erre az elmúlt évben csaknem 49 milliárd forintot fordított az alap. A legnagyobb létszámban az elhelyezkedési lehetőségeket javító különféle képzésekben vesznek részt az álláskeresők. Régóta sikeresek az ugyancsak az önkormányzatok által a települési feladatokra szervezett közhasznú munkák is, a hátrányos helyzetű területeken, ahol igen kevés a más munkalehetőség, ez fontos foglalkoztatási forma.
Ugyancsak jól bevált aktív eszköz a bértámogatás, ennek lényege, hogy az alap bizonyos ideig átvállalja a munkáltatóktól az alkalmazott álláskeresők bér- és járulékköltségeinek egy részét. A szakképzésre, felnőttképzésre – az aktív eszközöknél a képzésre fordítottakon kívül – több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben az alap. A szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá az alap. Az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.
A közjellegű munkának van még egy harmadik formája is, ez a közmunka. A közmunkákat nemcsak az önkormányzatok szervezik a települések köztisztasági, épületfelújítási vagy akár szociális gondozói feladataira, de azok szervezésében, a költségek egy részének finanszírozásában részt vesznek különféle állami intézmények, társaságok is. Ilyen közhasznú munkákat szerveznek különféle környezetvédelmi, erdőgazdasági, útkarbantartási, árvíz- és belvízvédelmi feladatokra. A múlt évben az alap több mint 7 milliárd forinttal járult hozzá az ilyen közmunkák finanszírozásához. A Start program járulékkedvezményéhez csaknem 6 milliárd forinttal járult hozzá az alap a múlt évben. Az alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3, illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!