Simor: Súlyos kockázatokkal terhelt a 2010. évi inflációs cél

A jegybankot március óta az késztette egy százalékpontos kamatemelésre, hogy a bérinfláció és a növekvő energiaárak folyamatosan beépülnek a költségekbe – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (MNB) az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának keddi ülésén.

Ezt a találkozót a költségvetési bizottság tagjaival még a májusi kamatdöntő ülés előtt rögzítettük, s javaslom, hogy a gazdasági bizottság tagjaival is váljon rendszeressé a konzultáció, s emellett évente a plenáris ülésen is számoljon be tevékenységéről az MNB – javasolta a jegybank elnöke. A kis, nyitott magyar gazdaság természetesen része a világgazdaságnak, ahol a monetáris politikára ható legfontosabb tényező, hogy az elmúlt hónapokban megkezdődött a globális egyensúlytalanság korrekciója – jelezte Simor. Ennek következtében csökkent a befektetők kockázati étvágya, lassult a növekedés, miközben emelkednek a nyersanyag- és energiaárak – folytatta az elemzést. A világ nagy jegybankjai erre a folyamatra először a likviditás bővítésével és/vagy kamatcsökkentéssel válaszoltak, a válság enyhülése, illetve a helyzet stabilizálódása után az infláció elleni harcra fókuszálnak, és a piacok kezdik beárazni a kamatemeléseket – hangsúlyozta az MNB elnöke.

Szűkebb környezetünkre rátérve Simor elmondta: a nemzetközi tőkepiaci turbulencia nyomán az úgynevezett menedékországok – például Csehország, Lengyelország, ahol viszonylag gyors a növekedés, alacsony az infláció, és kedvező az egyensúly – felértékelődtek, állampapírjaik kockázati felárai relatíve csökkentek, ennek ellenére jegybankjaik emelték a kamatokat. A sérülékeny országok közé sorolt Magyarországon, Romániában és Törökországban – ahol a helyi devizák leértékelődtek, a kockázati felárak nőttek, és megindult a tőkekivonás – jelentős kamatemelésre kényszerültek a jegybankok a kockázati prémiumok megemelkedése miatt – mutatott rá az elnök.

A magyar gazdaság csak lassan élénkül, aminek elsősorban a lassuló globális növekedés, illetve a belső fogyasztás szintén alacsony ütemű bővülése az oka – mondta Simor András, hozzátéve, hogy a lassan bővülő növekedés ellenére a dezinflációs folyamat várhatóan elhúzódik, és továbbra is jelentős, felfelé mutató kockázatokkal terhes. Az elmúlt hónapokban a kamatemelés – amelynek nyomán jelenleg 8,5 százalék az alapkamat – azért is vált szükségessé, mert amíg Magyarország 2009-re 4,2 százalékos éves inflációt érhet el, addig Csehország 2,7 százalékos, Lengyelország 3,7, Szlovákia pedig 3,0 százalékos inflációt tűzött maga elé – magyarázta az MNB elnöke.

Simor András hozzátette, hogy a 2010. évi 3 százalékos inflációs cél is súlyos, felfelé mutató kockázatokkal terhelt. A korábbinál kedvezőtlenebb inflációs alappályát az importált inflációval (főleg az emelkedő olajárakkal) és a bérek alakulásával indokolta az MNB elnöke. Példaként elmondta, hogy euróban számolva májusban 25 százalékkal volt magasabb az olaj világpiaci ára, mint tavaly novemberben. A magyar államháztartás helyzete kedvezőbb a korábban vártnál, az MNB prognózisa szerint 2008-ban a GDP-arányos hiány 3,6 százalék lesz, szemben a kormány által kitűzött 4,0 százalékkal – jelezte Simor András. Jövőre 3,3 százalékos, 2010-re 2,9 százalékos hiányt vár a jegybank – tette hozzá.