Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Karl Ettinger Az előre hozott választások előtt: rekordszámú határozatlan című cikkében ismerteti a friss közvélemény-kutatások meglepő eredményét.
Két hónappal a nemzetgyűlési választások előtt kezdődik igazán a kampány. A kiindulási helyzet különösen izgalmasnak tűnik a szeptember 28-i voksolás előtt. Az Imas Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a 6,3 millió választópolgár 35-40 százaléka bizonytalan. „A helyzet jelenleg rendkívül labilis”, elemzi a körülményeket Andreas Kirschhofer, az Imas vezetője. Ehhez nem utolsósorban hozzájárulnak az állandóan alakuló pártrendszer és az újonnan alakuló kis pártok.
A Jörg Haider által favorizált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) meghozta legfontosabb személyi döntését: nem Peter Westenthaler pártelnök lesz az alakulat listavezetője. Westenthalert hamis tanúzás miatt első fokon kilenc hónap feltételes szabadságvesztésre ítélték. Az Imas Intézet múlt hét végi adatai szerint – tehát még az ítélet és az új listavezető bejelentése előtt – a BZÖ hat százalékra számíthatott, ami garantálta volna a négyszázalékos bejutási küszöb átugrását.
Még egy dolog vált biztossá a héten: a tiroli Fritz Dinkhauser Polgári Fórumával országosan is elindul a nemzetgyűlési választásokon. Kirschhofer valószínűsíti, hogy öt százalékot is elérhet a lázadó tiroli néppárti (ÖVP) politikus által szerveződő alakulat. A nemzetgyűlésben nem képviselt pártok által megszólítható tömeg elérheti a hat és nyolc százalékot is (Dinkhauser listájára és a baloldali Liberális Fórumra még nem kérdeztek rá külön.)
A közvélemény-kutatás szerint az ÖVP továbbra is vezet 29 százalékával, ezzel szemben az osztrák szocialisták csak a voksok negyedére számíthatnak, de a számos bizonytalan miatt könnyen lehet, hogy még nagyobb lesz a különbség.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Thomas Scheen Ennek Zimbabwe-szaga van című, johannesburgi keltezésű cikkében foglalkozik Dél-Afrika új mezőgazdasági politikájának katasztrofális következményeivel.
Dél-Afrikában a mezőgazdaságilag használható földek 80 százaléka még mindig fehér farmerek kezében van. 1994 óta alig 5 százalékot adtak át a feketéknek. Pedig a 2014-ig megfogalmazott cél 30 százalék volt. Azt maga a mezőgazdasági minisztérium is elismeri, hogy a feketéknek átadott farmok fele semmit sem termel. Számtalan esetről tudnak, amikor hasznot termelő mangó- és citrusültetvények új tulajdonosai kivágták a fákat, hogy tűzifaként eladják azokat.
Doek Rothmans egy fehér farmer Brits városa közelében, 650 hektárnyi földjén zöldséget termel. 450 hektárra azonban a bakvena törzs tart igényt. Rothmans esete két okból is tipikusnak nevezhető: egy gazda, aki nem akarja odaadni a földjét, és egy fekete közösség, mely igényt tart a birtokra, de fogalma sincs, mit kezdjen vele. Mindezek ellenére a kormány előremenekül, egy új, az érintetteket felháborító „kisajátítási törvényen” dolgozik. Ez lehetővé tenné, hogy a piaci ár alatt és a tulajdonos akarata ellenére megvásárolják a földjét, egyúttal lehetetlenné tenné, hogy ez ellen az érintett jogi eljárást kezdjen. „Ennek Zimbabwe-szaga van”, nyilatkozta Doek Rothmans, s véleményét osztja számos kollégája.