pagina12.com.ar, clarin.com.ar – Argentína
Az egyik brazil szenátor nyilatkozott az argentin Rosario város baloldali napilapjának, és ellenzi az Egyesült Államok IV. flottájának júliusra újjászervezett jelenlétét. A szenátusban a legerősebb ellenzéki, a szociáldemokrata (PMDP) párti Pedro Simón, a védelmi és a külügyi bizottság tagja röviden vázolta a Página 12 tudósítójának, miért nem fogadja el Tom Shannon – az Egyesült Államok külügyminisztériumának harmadik embere – megnyugtatónak szánt magyarázatát. Ha nem támadó jellegű a flotta, akkor nyilván védekezik valami ellen.
De mi veszélyezteti most az Egyesült Államokat? Hiszen a Szovjetunió már nem létezik, Fidel Castro sem kormányoz már, a venezuelai elnök, Hugo Chávez változtat politikáján, és barátkozik kolumbiai kollégájával, de kezdenek megfeledkezni a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkről, a radikális marxista gerillaszervezetről is. Simón szerint a IV. flotta egyet jelent az Egyesült Államok külpolitikai fölényre törekvésével, amit egykori brazíliai nagykövete, Lincoln Gordon is megírt könyvében: 1964-ben a tengerészgyalogosok készek lettek volna partra szállni, ha nem mond le önként az akkori brazil elnök, Joao Goulart. Az ekkor kezdődő és 21 évig tartó diktatúra utáni első államfő, José Sarney (1985-1990) pedig azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági érdek ugyancsak fontos szerepet játszott az újjászervezésben, hiszen a térségben felfedezett új olajlelőhelyei révén Brazília olajtermelő központ lehet.
Simónt egyenesen felháborítja az a nem kizárt lehetőség is, hogy a flotta akár fel is hajózhat az Amazonason, de az is, hogy az Egyesült Államok ennyire ragaszkodik Amazónia nemzetközivé tételéhez. Simón szenátor a fenti magyarázatokhoz hozzátett még egyet: habár Brazília az olajkutatások folytatásához kérte, és elvben meg is kapta az ENSZ-től felségvizeinek kiterjesztését 300 tengeri mérföldről 350-re, de az Egyesült Államok nem adta rá az áldását. Ezért a flotta ügye az ellenzéki többségű szenátusban eddig nem látott egységbe kovácsolta a szenátorokat, és már hazafias érzés kerítette hatalmába őket.
A magát függetlennek tekintő Clarín is foglalkozott a kérdéssel, és azt a tényt emelte ki, hogy a brazil védelmi és külügyminiszter – Nelson Jobim, illetve Celso Amorim – a napokban személyesen szeretné megtudni Washingtonban, tulajdonképpen mire készül a IV. flotta Brazíliában?
elpais.es – Spanyolország
A spanyol baloldali kormányhoz közeli napilap közölte Juan Lezcano, az Országos Építőipari Konföderáció (CNC) vezetőjének elég borúlátó nyilatkozatát a spanyolországi ingatlanválságról. Lezcano úgy látja, hogy a munkanélküliség növekedésében „a java még csak most jön”, ezért nem azt kellene elemezni, ami eddig történt, hanem azt, ami még ezután következhet. Ramón Congost, az Építőipari Technológia Intézetének vezetője szerint a „téglaválságnak” is nevezett időszak még legalább két-három évig eltart. Az ágazatban már hosszú hónapok óta nem kezdtek bele új lakások építésébe.
expansion.com – Spanyolország
A jobboldali gazdasági napilap több írása is azt taglalta, hogy José Luis Rodríguez Zapatero, a spanyol szocialista kormányfő a július 23-án esedékes kétoldalú találkozón az ellenzék vezérével, Mariano Rajoyjal nem a legégetőbb gazdasági kérdéseket, hanem főleg az igazságügy rendbetételét akarja megtárgyalni. A jobboldali Néppárt vezetését az sem töltötte el örömmel, hogy Zapatero mindezt Párizsból, a Mediterrán unióért nevű új nemzetközi kezdeményezés helyszínéről üzente haza.
cincodias.es – Spanyolország
A spanyol baloldalhoz közeli gazdasági napilap címoldalas híre szerint ördögi körbe került a társadalombiztosítás. Octavio Granado, az egészségügyi minisztérium társadalombiztosításért felelős államtitkára arra az aggasztó tényre hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliek növekvő száma miatt egyre többen folyamodnak valamilyen támogatásért, miközben ezzel arányosan csökken a járulékokat fizetők száma. Annak ellenére ad aggodalomra okot a növekvő munkanélküliség, hogy az eltelt négy évben örvendetes módon 40 milliárd eurós többletbevételre tett szert a társadalombiztosítás. Nem tartja biztatónak a tíz év után ismét meglóduló inflációt sem, amely most 5 százalék körül tart.
