A szóvivő azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Népszabadság keddi számában megjelentek szerint az Állami Számvevőszéknek és a július elsejével megszűnt, a közlekedési hatóságba olvadt Vasúti Hivatalnak, valamint a Gazdasági Versenyhivatalnak is kifogásai vannak a MÁV Cargo adásvételi szerződésének feltételeivel kapcsolatban, mert abban olyan pontok találhatók, amelyek alapján a valós bevétel a várt 100 milliárd forintnál akár 40 milliárd forinttal is kevesebb lehet.
Pichler Ferenc elmondta: az ügylet meghiúsulása esetén is – amire nem számítanak a pénzügyi tárcánál – biztosított, hogy az év végére megvalósul a költségvetési törvényben tervezett 4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány. A tervezéskor ugyanis beszámították a MÁV idei finanszírozási igényeit, amelyek 0,4 százalékpontot tesznek ki a 4 százalékos hiányból.
A szóvivő elmondta azt is, hogy az éves keretből 40 milliárd forintot a tervezett második fél év helyett az első fél évben folyósítottak a MÁV-nak termelési támogatásként.
A MÁV Zrt. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. 2007. május 29-én nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett a tulajdonában lévő MÁV Cargo Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának értékesítésére. Az első fordulóban 12-en tettek indikatív ajánlatot, a második fordulóba jutott 7 pályázó közül pedig végül négyen adtak be ajánlatot: a Cargo Central Europe konzorcium, a New World Resources Transportation B.V., a Rail Cargo Austria és a GYSEV Zrt. konzorciuma, a Spedtrans és a Slavia Capital konzorciuma.
A privatizációs tender első helyezettje a Rail Cargo Austria AG és a GYSEV Zrt. konzorciuma lett 102,5 milliárd forintos ajánlatával. A nyertes konzorcium a vételáron felül öt év alatt 43,5 milliárd forint összegű fejlesztésre vállalt kötelezettséget. A szerződést 2008. január 2-án kötötték meg, hatályba akkor léphet, ha az uniós versenyhivatal jóváhagyja.
Az üggyel kapcsolatban Mihálovits András, a GVH szóvivője az MTI-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azt, hogy a hivatal levelet intézett a kormányhoz. A két cég fúzióját valóban vizsgálja a GVH, de a folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak – emelte ki a szóvivő.
A számvevőszék illetékesei az MTI-nek elmondták: az ÁSZ jelentését még nem véglegesítették, azt még egyeztetik. Az ÁSZ akkor fog hivatalosan nyilatkozni az ügyben, ha már véget ért a jelentéssel kapcsolatos egyeztetés, azaz az ellenőrzésről készített számvevőszéki összegzés végleges formájában publikálható lesz.
Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy véleményezésre megkapták az Állami Számvevőszék MÁV-ról készülő jelentését. A véleményt megírták, megküldték az Állami Számvevőszéknek, de annak tartalma a számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatala után lesz megismerhető. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) szerint a szerződési feltételek nem veszélyeztetik a MÁV Cargo privatizációjából várt bevételt, a tárca arra számít, hogy az üzletkötés mielőbb megvalósul, és az állam hozzájut a már bejelentett 102,5 milliárd forint privatizációs vételárhoz.
A közlekedési tárca vezetése felvette a kapcsolatot a vevő konzorcium és az osztrák gazdaságdiplomácia képviselőivel, akik biztosították a minisztérium vezetését arról, hogy elkötelezettek az üzletkötés gyors lebonyolításában – áll a tárca keddi közleményében.
A közlemény kitér arra, hogy a szerződés előírásai alapján a magyar–osztrák tulajdonban lévő vasútvállalat, a GYSEV Zrt. esetleges tőkeemelése nem érinti a tranzakció tartalmát. A Rail Cargo Austria és a GYSEV alkotta konzorcium közösen tett árajánlatot a MÁV Cargo megvásárlására, ezért a vételár kifizetését is a konzorciumnak kell megoldania. Az ügylet bruttó értékarányát a GYSEV esetleges tőkeemelése vagy annak elmaradása nem érinti – írják a közleményben.
A közlekedési tárca dokumentuma alapján a pályahasználati díjak inflációnál nagyobb mértékű növelése az elkövetkezendő években nem célja a hazai közlekedéspolitikának. (A szerződés szerint a magyar állam megtérítené a vevő kárát, ha a pályahasználati díjak az inflációt meghaladó mértékben emelkednének.) Európai uniós és hazai stratégiai cél is, hogy a vasúti szállítási üzletág versenyképessége a közútéhoz képest javuljon. Ez a követelmény, valamint a tradicionális MÁV-szerkezet szétválasztása is a pályahasználati díj reálértéken tartását, esetleges csökkenését vetíti elő – szögezi le a közlekedési tárca.
A Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) az MTI-vel közölték: a MeH később ad tájékoztatást az üggyel kapcsolatban.
(mti)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!