Navracsics a sajtótájékoztatót azzal kezdte: ez egy „házi ünnepség”, hiszen a javaslatot 47 leszavazást követően 48-adszorra napirendre vette az Országgyűlés. Ugyanakkor hozzátette: aggodalommal figyelik, hogy emögött valós szándék van-e, ugyanis – utalt a múlt héten benyújtott közös MSZP-MDF közpénzügyi javaslatcsomagra – szerinte elképzelhető, hogy azért engedte napirendre az MSZP a fideszes indítványt, mert megtalálta a módját, hogyan gyengíthetné a költségvetési tanácsot. Navracsics hangsúlyozta: a Fidesz erős, független költségvetési tanácsot szeretne, amely képes ismét hitelessé tenni magyar költségvetési- és gazdaságpolitikát, szemben a közös MSZP-MDF javaslattal, amely kormánypártok „appendixévé” tenné a tanácsot.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a Fidesz javaslata szerint a háromtagú költségvetési tanács a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből és a köztársasági elnök által 6 évre jelölt elismert közgazdászból állna, és feladata lenne a költségvetési törvények hitelességének vizsgálata. Ezzel szemben az MSZP-MDF-javaslat szerint a tanács egy-egy tagját a miniszterelnök, a házelnök és a köztársasági elnök jelölhetné, és az Országgyűlés három évre választaná őket – mondta a fideszes politikus, aki szerint ez egy, a hivatali idejét és státuszát tekintve is a kormány, a kormányzati szféra és a kormánypártok érdekköre alá rendelt, már-már felesleges intézmény lenne. Navracsics Tibor szerint a költségvetési plafon és a közpénzügyi törvény csak akkor bír majd értelemmel, ha megvan az intézményi alapja, ez pedig a költségvetési tanács.
Az MTI kérdésére, hogy mi a véleményük az MSZP-MDF indítványban ugyancsak javasolt költségvetési hivatalról, Navracsics Tibor azt mondta: a két intézményt együtt soknak tartja. „Nem sóhivatalokat képzelünk el, hanem független, alkotmányos alappal rendelkező intézményeket, amelyek képesek a kormányzati politikát hitelessé tenni” – mondta a frakcióvezető, aki szerint a takarékosság is szempont, nem kell száz embernek dolgozni egy intézményben, elég ha erős hatáskörrel rendelkezik. Kijelentette: ma a kormányzati politika hitelessége külföldön szinte a nullával egyenlő, nem bíznak a külföldi befektetők a kormány költségvetési politikájában, és ez jól látszik a jegybanki alapkamaton és az állampapírpiacon.
Szerinte ma Magyarországon a pénzügyi válság azért visz végbe ilyen pusztítást, mert hitelességi válság van. Hozzátette: amíg a környező országok szerkezeti reformokkal ellenállóvá tették gazdaságukat, addig Gyurcsány Ferenc és kormánya nem tudta kihasználni a korábbi világpiaci pénzbőséget és konjunktúrát, hanem – akárcsak a tücsök és a hangya meséjében – ezt a pár évet „hedonizmussal” kezelte, és legyengítette a magyar gazdaság és költségvetés immunrendszerét. Ennek eredményeképpen, ma arról híres Magyarország, hogy költségvetési hiánya, inflációja, államadóssága és munkanélkülisége az egyik legmagasabb az Európai Unióban, míg gazdasági növekedése és foglalkoztatottsági rátája az egyik legalacsonyabb – fogalmazott.
(MTI)
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
