Ptk.: a parlament nem pótolhatja a kormány mulasztását

Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) javaslata nem érett meg az országgyűlési döntéshozatalra, módosító indítványokkal nem korrigálható; amit a kormány elmulasztott, a parlamentben nem pótolható - mondta Salamon László (KDNP) az új Ptk. törvényjavaslatának általános vitájában kedden. • Mind az öt parlamenti párt támogatja a „lex Mol” módosítását

MNO
2008. 10. 21. 14:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy ilyen nagyformátumú, gigantikus törvényt valójában a szakma alkot meg, a parlament csupán hitelesíti – figyelmeztetett Salamon László hétfőn a parlamenti vita során.

A Vékás Lajos professzor vezette kodifikációs bizottság évtizedes munkáját azonban méltatlanul kezelték. Komoly eltérések vannak a bizottság javaslata és a parlament előtt fekvő javaslat között – mondta Salamon László. A kereszténydemokrata képviselő szerint elhibázottak többek között az egyesületekre, a telekkönyvre, a gyámságra, gondnokságra, szülői felügyeletre, vagy az ügynöki tevékenységre vonatkozó szabályok. A bejegyzett élettársi kapcsolat sem elfogadható a KDNP számára, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Szép Béla szocialista képviselő azt hangsúlyozta, hogy nincs távol egymástól az ellenzék és a kormányoldal álláspontja. Mint mondta, Vékás Lajos is úgy vélekedett korábban, hogy a törvényjavaslat megfelelő átdolgozással elfogadható.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat benyújtása a kormány felelőssége, ez másra át nem ruházható. Ugyanakkor módosító indítványok benyújtására hívta fel az ellenzéket is: ”tegyük együtt jobbá a törvényjavaslatot”.

Tóth Gyula szocialista képviselő a gondnokság alá helyezési ügyek kapcsán elmondta, hogy jelenleg mechanikusak, lélektelenek, orvosi papírokon alapulóak az eljárások, a javaslat azonban kevésbé korlátozó megoldásra törekszik, és figyelembe veszi, hogy komplex értékelésre van szükség, továbbá hogy mindenki cselekvőképesnek számít, aki segítséggel képes saját ügyeiben eljárni.

László Tamás (Fidesz) szerint az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló javaslat marginalizálja a családot, egy-egy vonatkozásban pedig nevetségessé teszi. Mint mondta, az a passzus, amely az egyik házastárs nemének megváltoztatása miatt történő házasságmegszűnést tartalmazza, az valójában az identitását vesztett emberekről szól. Szerinte az identitásválságban szenvedők majd maguk megoldják ezt a helyzetet, nem kellene ezzel külön törvényben foglalkozni. A bejegyzett élettársi kapcsolat szakasza az egyneműek házasságát csempészi be – fűzte hozzá.

Mécs Imre (MSZP) kiemelte, hogy az élettársi kapcsolat ügyét véleménye szerint kisajátítottak egy "keskeny célra". Az élettársi közösség, a közös háztartás vezetése, a közös életvitel nem kizárólag szexuális alapon történhet. Általános igény van arra, hogy emberek együtt élhessenek, anélkül, hogy a társadalom "belekíváncsiskodna", hogy miért élnek együtt. Véleménye szerint van egy komoly alkotmányossági aggály az eredeti javaslattal: szemben áll azzal az alkotmányos alapjoggal, hogy senkitől se lehet megkövetelni, hogy szexuális identitását felfedje.

Salamon László (KDNP) véleménye szerint a bejegyzett élettársi kapcsolattal a legfőbb probléma az, hogy szinte megszólalásig hasonló szabályainak vannak, mint a házasságkötésnek. Mint mondta, pártja értékfelfogása abból indul ki, hogy a házasság különnemű emberek számára "teremtetett valami".

Az ülést vezető Harrach Péter elnapolta az általános vitát.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.